Ugrás a tartalomhoz

Gomba/Gyógygombák/Bükkfa-tapló

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Bükkfatapló szócikkből átirányítva)


Gombák

Bükkfa-tapló

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gomba fajtákGombanevek változásaiEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk



Bükkfatapló
Bükkfatapló
Bükkfatapló
Bükkfa-tapló
(Fomes officinalis, Syn: Laricifomes officinalis)
Drog Laricis fungus,
Más neve(i): bükkfatapló, bükk-tapló, valódi tüzitapló

Étkezési érték: Nem étkezési gomba.

A bükkfatapló az Agaricomycetes osztályának taplóalkatúak rendjébe, ezen belül a likacsosgombafélék családjába tartozó, nagy, feltűnő termőtestet növesztő taplógombafaj.
Európában mindenütt elterjedt, de Afrikában, Ázsiában és Észak-Amerikában is megtalálható. A legrégebb óta használt gyógyhatású gombák egyike, jellegzetes, 10–30(50) cm széles, 7–15(25) cm magas, pata alakú termőtestéről könnyű felismerni. Fiatalon a termőtest félgömb alakú is lehet.
Főként öreg, legyengült bükkfákon él, de az akác kivételével szinte bármely lombos fán előfordulhat, Észak-Európában pl. nyárfán. Nagyon ritkán ugyan, de fenyőféléken is felbukkanhat. Fehér korhadást okoz. A megtámadott fákat gyorsan elpusztítja, de azok pusztulása után is tovább él rajtuk.
A kalapbőr kemény, 1–3 mm vastag, színe kortól függően változik, fiatalon okker vagy vörösesbarna, az idősebb részek szürkés-fehéres színűek. A termőréteg évente egymásra rétegződik, pórusos, színe a krémszínűtől az okker-barnáig változik. Pórusai kicsik, 3-4 pórus/mm. Húsa kemény, vastag és fás, színe világosbarna, erősen gombaszagú.
Spórapora fehér.


Tartalmaz:→ poliszacharidok (β-glükánok), terpenoid vegyületek, kumarin, fenolos vegyületek.

Felhasznált részek

a termőtest pora és különböző kivonatai.
Gyógyhatása(i): vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, immunmoduláns, a vírusok és baktériumok terjedését gátló, vércukor- és koleszterinszint-csökkentő.
A hagyományos kínai orvoslásban keringési rendellenességek kezelésére, valamint daganatos betegek (torok-, gyomor- és méhnyakrák) gyógyítására használják.
Lelley (1999) nyomán tudjuk, hogy gyermekek gyomorbántalmainak kezelésére 9 g bükkfatapló-termőtestet és 13 g Digenea simplex-et (egy ázsiai tengeri moszatot) főznek együtt. A szűrletből naponta kétszer kell inni.
Nyelőcső-, gyomor- és méhrák kezelésére 10–20 g termőtestből meleg-vizes kivonatot készítenek, és szűrés után naponta kétszer fogyasztják.
A magyar népgyógyászatban főként vérzéscsillapításra használták, Zsigmond (2011) szerint Székelyföldön sebtapasz helyett, puha részeit kötszer gyanánt alkalmazzák.
Ugyanott említi, hogy Korondon fejfájás, izzadtság, sőt aranyér ellen is javasolt.
Felvidéken gyomorgörcs esetén taplófőzetet ittak.


Felhasználjuk: A hagyományos indiai gyógyászatban, az ájurvédában vízhajtóként használták. A bélmozgás serkentése révén hashajtó hatása is ismert.


Hasonló fajok

[szerkesztés]

A szegett taplóval lehet összetéveszteni, amely inkább fenyőn, nyíren és égeren terem, fehér széle fölött mindig van egy vörösbarnás lakkszerű sáv és termőrétege világosabb.

Ellenjavallat: : Ez a szócikk kizárólag tájékoztatási célt szolgál, nem alkalmas betegségek kezelésére.
A gyógygombákat is tartalmazó étrend-kiegészítő készítmények alkalmasak lehetnek daganatos betegek kiegészítő terápiájára, de semmiképen sem helyettesítik a hagyományos orvosi terápiát.

Lásd még

[szerkesztés]

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkfa-tapló témájú médiaállományokat.