Növények/G/Gasztéria

A gasztéria az egyszikűek osztályának liliomvirágúak rendjébe, ezen belül a fűfafélék családjába tartozó nemzetség. Meg nem gyökeresedett Latin nevét (gaster = has) arról kapta, hogy virágainak a kocsány felőli része erőteljesen kihasasodik.

A fokföldi flórabirodalomban fejlődött ki Fokföldtől Délnyugat-Afrikáig.

Kis termetű, levélszukkulens növény — az idősebb példányok is legfeljebb 10–15 cm magasra nőnek, mivel idővel némelyik faj rövidke törzset fejleszt.

Vastag, húsos, hosszúkás vagy nyelv alakú levelei többnyire egy síkban, átellenesen állnak; főleg az idősebb példányokon időnként levélrózsába rendeződnek. Gyakran féloldalasan megvastagodnak, amitől a levél keresztmetszete élesebben vagy tompábban szabálytalan háromszögletű lesz. A többnyire sötétzöld leveleket a legtöbb fajon apró, fehér foltok vagy szemölcsök díszítik.

Virágai hosszú tőkocsány végén, laza fürtben vagy füzérben nyílna. A csöves, rendszerint piros, ritkábban fehér (zöld csúcsú) és többnyire bókoló-lecsüngő virágok alapja kidomborodik.

Több faját cserepes-, illetve sziklakertekbe előszeretettel ültetett dísznövénynek termesztik.

A pozsgás növények nagy többségétől eltérően a tűző napot rosszul tűri; attól levelei megpirosodnak. Éppen ezért szobanövénynek ablakban, illetve világos helyiségben optimális.

Nagyon fagyérzékeny; legalább 12–14 °C-os hőmérsékletet igényel. Télen nő és virágzik. A túlöntözéstől gyökere elrothad.