Növények/B/Bartramia

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | B
A lap mérete: 2230 bájt

Növények

Bartramia

Bartramia


Bartramia
(Bartramia, Syn: -)
Más neve(i): '


A Bartramia egy lombosmoha-nemzetség a Bartramiaceae családból. Először Johann Hedwig írta le ezeket a növényeket 1801-ben és a nemzetség a nevét John Bartram (1699–1777) amerikai botanikusról kapta.
A Bartramia nemzetségbe tartozó növények 2–12 cm magasak, világos-, sárgás- vagy kékeszöld színűek, száruk lehet elágazó. Leveleik hosszúkásak, erősen fogazott levélszéllel. A levélér erőteljes. A levéllemez sejtjei a levél alján hosszúkásak világos színűek, a többi sejt négyzetes, zöld színűek, mamillásak (sejtkitüremkedéssel borítottak). A spóratok felálló gömb vagy megnyúlt gömbös alakú, szárazon barázdált. A perisztómium lehet fejlett vagy fejletlen. A spórák lehetnek gömb vagy vesealakúak.
Kozmopolita nemzetség, fajai megtalálhatóak a sarkköri régiók kivételével az egész földön. Elsősorban a mérsékelt égövben találhatóak meg és a trópusokon, de a magashegységi, alpi régiókból hiányoznak. A nedvesebb élőhelyeket kedvelik, árnyas sziklákon, vízesések, patakok közelében a köveken fordulnak elő Európában. A Magyarországon megtalálható fajok a középhegységek árnyas szikláin élnek.
Jelenlegi tudásunk szerint 72 faj tartozik a nemzetségbe, melyből a legtöbb a trópusi régió hegységeiben él.[4] Magyarországon három fajuk él, melyek mind a középhegységek árnyas szikláin élnek. A leggyakoribb hazai faj a Gömbtokú moha.[5]
- Gömbtokú moha Bartramia pomiformis
- Bartramia halleriana
- Bartramia ithyphylla


Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Bartramia


A Wikimédia Commons tartalmaz Bartramia témájú médiaállományokat.