Gyümölcs
A köznyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését, mint a szilva, alma, dió vagy narancs.
Régen az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, kökény, galagonya, berkenye, som) terméseit, mogyorót, málnát, erdei szamócát vagy a tüskés szárú szedret gyűjtögették össze. Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket, vadkerteknek nevezték, és a mai települések nevében is felfedezhetők. (Soltvadkert, Érsekvadkert, de Almásfüzitő, Balatonalmádi, Dunaalmás is ilyen vadkertek nevét őrzi).
Termés vagy gyümölcs
[szerkesztés]Valódi termés (fructus): a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló és védő szerv.
Áltermés: a magházon kívül további más virágrészek vagy más szervek is részt vesznek a felépítésében
A gyümölcs szó gazdasági, felhasználói fogalom. Tudományos igénnyel az ökonómbotanikusok törekszenek a növényvilág hasznosságelvek szerinti csoportosítására.
Gyümölcsnek általában az emberi fogyasztásra nyersen és frissen alkalmas terméseket és álterméseket tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is. A lágyszárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit tehát innen nézve inkább gyümölcsnek, a termesztéstechnológia felől inkább zöldségnek szokás nevezni. (A gyakorlatias választóvonal leginkább az, hogy az adott kultúrkörben jellemzően inkább nyersen, vagy főzve-sütve fogyasztják-e.) A „legközepebb” határeset a szamóca (földieper), amelynek az áltermését esszük, lágyszárú, de többéves növényről.
A gyümölcsök felosztása
[szerkesztés]Mérsékelt égövi gyümölcsök
[szerkesztés]Termesztett gyümölcsök
[szerkesztés]- húsos gyümölcsök: alma, birs, cseresznye, datolyaszilva, egres, szamóca (földieper), Eperfa (faeper), földicseresznye, görögdinnye, josta, kajszibarack, kivi, kopasz kivi (weiki), körte, málna, meggy, naspolya, nektarin, őszibarack, ribiszke, ringló, sárgadinnye, tüskétlen szeder, szilva, szőlő
- Csonthéjas termések|csonthéjas magvak: dió, mandula, pisztácia, szelídgesztenye
Vadgyümölcsök
[szerkesztés]- Húsos gyümölcsök: berkenye, csipkebogyó (vadrózsa), erdei szamóca, fekete áfonya, fekete bodza, fekete ribizli, galagonya, hamvas szeder, homoktövis, kökény, közönséges boróka, madárberkenye, húsos som, tőzegáfonya, vadcseresznye (madárcseresznye), vadalma, vadkörte, vadszeder, vörös áfonya
- Csonthéjas magvak: közönséges mogyoró, vérmogyoró (csöves mogyoró 'Purpurea' fajtája)
Déligyümölcsök
[szerkesztés]- Húsos gyümölcsök: acai, ananász, avokádó, banán, citrom, datolya, durian, édes granadilla, füge, grépfrút (grape fruit), gránátalma, japán kumkvat, jujuba, kaktuszfüge, kaktuszgyümölcs, közönséges földicseresznye, kuruba, licsi, lime, mandarin, mangó, maracuja, narancs, naranjilla, óriás passiógyümölcs, papaja, perui földicseresznye, pomelo, rambután, tojásdinnye
- Csonthéjas magvak: kesudió, kókusz
Vitaminok: | A (retinol) |
B1 (tiamin) |
B2 (riboflavin) |
B3 (niacin) |
B6 (Piridoxin) |
B7 (biotin) |
B9 (folsav) |
C (aszkorbinsav) |
E (tokoferol) |
K (fillokinon) | |
(mg) | μg | (mg) | (mg) | (mg) | (μg) | (μg) | (mg) | (mg) | (μg) | ||
alma | 0,05 | 50 | 50 | 0,5 | 0,07 | 1 | 6 | 5 | 0,6 | 2,5 | |
csipkebogyó | n/a | 100 | n/a | n/a | n/a | n/a | n/a | 400 | n/a | 90 | |
fekete ribiszke | 0,1 | 60 | 10 | 0,3 | 0,02 | 2,4 | n/a | 160 | 1 | n/a | |
málna | 0,08 | 20 | 30 | 0,4 | 0,05 | 2,3 | n/a | 30 | 1,4 | n/a | |
kajszibarack | 1,8 | 20 | 30 | 0,7 | 0,06 | 1,7 | 33 | 10 | 0,5 | n/a | |
meggy | 0,3 | 50 | 20 | 0,3 | 0,05 | 0,8 | n/a | 10 | n/a | n/a | |
őszibarack | 0,4 | 20 | 20 | 0,9 | 0,07 | 1,8 | 2,5 | 7 | 0,6 | n/a | |
szőlő | 0,3 | 50 | 50 | 0,4 | 1,4 | 5,2 | n/a | 5 | n/a | n/a | |
szilva | 0,2 | 50 | 20 | 0,5 | 0,04 | 0,1 | 0,9 | 6 | 0,8 | n/a | |
napi szükséglet | 0,8 | 1,3 | 1,5 | 1,7 | 2 | 60 | 200 | 60 | 12 | 65 |