Címerhatározó/Hermány címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Hermány család címerével foglalkozik.
Hermány másképp Szíjgyártó
[szerkesztés]Fekete Márton, felesége Szabó Ilona, sógora Szabó István, Hermány, másképp Szíjgyártó (Szigyarto) Márton 1659. november 20-án Bécsben címereslevelet kapott I. Lipóttól. Nemességüket Zemplénben, Zemplén vármegye közgyűlésén hirdették ki 1660. október 3-án.* [* MUO 255. Régi jelzet: Ltsz. 45/1932. (fekete tintával) „Özvegy Dávid Károlyné sz[ületett]. Fekete Ágnes aj[ándékozta]. Sáránd, 932. IV. 11.” és „Fekete Márton nemesítési oklevele 1659”; „Ivan Petrovics, Sarand, Bihar megye”. Ceruzával néhány szám, összeadás.]
Nemeslevelüket* [* 630x750/130/135x120 mm.] I. Lipót király, Szelepcsényi György kalocsai érsek és Ruttkay András hitelesítette. Pecsétje mára sajnos elveszett.
Lekopott arany keretben barna szőnyeg. Ennek sarkaiban felül jobbra Magyarország, balra Csehország, alul jobbra Dalmácia, balra Horvátország címere helyezkedik el. A barna szőnyegen ovális zöld babérkoszorú által övezett halványlila mezőben a következő címer látszik: „Álló katonai pajzs, égszínkék színben, alját zöld mező foglalja el, ezen teljes alakos oroszlánok, szétvetett hátsó lábaikon állva, mellső baljukat kinyújtják, jobbjukkal pedig mezítelen szablyát tartva előrelépni, mintegy életre-halálra küzdeni látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, másik két, egyébként az alsókhoz mindenben hasonló oroszlánok, szépen díszítik. A sisak tetejéről vagy csúcsáról sisaktakarók vagy foszlányok, innen sárga és sötétkék, onnan pedig fehér és vörös, a pajzs széleit szelíden körülfolyják és a pajzsot könnyedén és illően díszítik.”* [* „Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi campo occupante, ex quo in integri leonis posterioribus pedibus distortis, anteriorum vero pedum sinistris … protensis, dextris autem evaginatas frameas tenentes prominere et quasi decertare cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate alios itidem duas leones alioquin inferioribus per omnia similes proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti extremitates sese placide diffundentibus scutumque ipsum decenter exornantibus…”]
Az armálist 1727. március 20-án Kismarján Bihar vármegye nemességvizsgáló küldöttsége előtt bemutatták.[1]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 94-95. (PhD értekezés) [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: