Címerhatározó/Arday címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Arday, Ardey, Ordai családok címerével foglalkozik.
Arday alias Kovács
[szerkesztés]Kempelen:
Arday (alias Kovács).
Czímeres nemeslevelet 1628. nov. 20. A. András, Márton és István kaptak. (TK. I/65.)
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[1]
- Külső hivatkozások:
Arday alias Szabó
[szerkesztés]
Ősei francia hugenották voltak, akik a 16. század végén, a Szent Bertalan éji vérengzések hatására hagyták el szülőföldjüket, Közép-Franciaországot. Az eredeti, francia névforma az Ardey volt.
A francia ősök bányászok voltak. A királyi Magyarországra kerülve is folytatták mesterségüket. Gömörben, Dobsinán és környékén éltek. Egyik ősünk, Ardey gazdag vállalkozó volt, aki jelentős kölcsönöket folyósított a királyi kamarának. A mindig szorult helyzetben lévo kincstár fizetni nem tudott, így III. Ferdinánd 1653-ban nemeslevéllel törlesztett.
A "kutyabőr"-t mindig az azonos generációhoz tartozó legidősebb Arday őrizte. 1982-ben felújították.
++++++++++++++
Kempelen:
Arday (alias Szabó).
Czímeres nemeslevelet 1653. ápr. 21. nyert A. István, felesége Bény Dorottya s leánya Erzsébet. (Ered. Arday Pál tulajd. Kolozsvár.) Kihirdette 1653. nov. 3. Gömörmegye. – A család utóbb Zemplénmegyébe is elszármazott, legalább 1807. Zemplénmegye nemesi bizonyitványt ad ki a család egyik tagjának, ki azt Pestmegyében hirdeti ki. – Czímer: kék mezőben hullámzó vizen tátott száju ezüst hattyu uszik; sisakdisz: fehér galamb csőrében ágat tart; takarók: vörös-arany, kék-ezüst. – Vö. Forgon I/51.; Kősz. 14.; Siebm. 17.[2]
Siebmacher:
Wappen: In B. über gr. Boden, eine schlanke s. Welle, auf welcher ein n. Schwan sich zu wiegen scheint. – Kleinod: W. Tanbe, einen gr. Oelzweig im Selnabel aufrecht haltend. – Decken: bg.-rs.
Adels- u. Wappenbrief v. König Ferdinand III. d. d. Regensburg, 21. April 1653 (kundgemacht: Sajó, Gomörer Comitat, 3. November 1653) für Stefan Ardey aliter Szabó als Haupterwerber, für seine Ehefrau Dorothea Bény sowie für seine Tochter Elisabeth Ardey, für seinen Stiefsohn Johann Adam u. für den Blutsverwandten Andreas Gál als Nebenerwerber.
(Leg. C. Ctt. A. Zemplin).[3]
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[4]
Siebmacher: Wappenbuch Der Adel von Ungarn [Magyarország] [5]
- Külső hivatkozások:
Arday 1668
[szerkesztés]
Kempelen:
Arday.
Egy másik ily nevü család is él Gömörmegyében, Imolán, mely – mint nemeslevét őrzi – Apaffy Mihálynak 1668. máj. 25. kelt azt az armálisát, melyben Jakab alias Pelsőczardói Pelsőczi Barnabás, Mihály és István testvéreket nemességre emelte s nekik a következő czímert adományozta: kék paizsban hármas sziklacsucs középsőjén nyakán nyillal átlőtt gerlicze áll; zárt sisak; sisakdisz: a gerlicze; takarók: kék-ezüst, vörös-arany. Kihirdettetett 1669. febr. 22. Gyulafehérvár. – Vö. Forgon I/51.
Faggyas:
Imolán a faluba érkező Arday vő családja a női oldalon az utolsó padot váltotta meg az egyháztól, és hirdettette ki e székre való jogát a szószékről. (34.)
Kisnemesi családok a mohácsi vész után:
Arday család Imola (23.)
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[6]
Faggyas István: A Sajó és a Szuha vidékének kisnemessége. GÖMÖR NÉPRAJZA XVI. Debrecen, 1988. 23., 81. [7]
- Külső hivatkozások:
Arday 1754
[szerkesztés]Kempelen:
Arday.
Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zemplénmegyében éltek Ferencz és János. – Melyik A.-család tagjai? – egész határozottan nem tudjuk. Nagy Iván szerint (I/65.) a család k1803. Pelejtén lakott. – Vö. Kősz. 14.
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[8]
- Külső hivatkozások:
Ardai (Ordai)
[szerkesztés]Kempelen:
Ardai (Ordai).
Kihalt udvarhelyszéki család; az ugyanottani 1806. évi összeirásban még előfordul. – Vö. Pálmay: Udvarhely 13.
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[9]
- Külső hivatkozások:
Borza-Arday
[szerkesztés]Kempelen:
Borza-Arday.
Czímeres nemeslevelet 1634. jun. 17. több más családdal együtt B. János és Mihály kaptak. Kihirdette Borsod-m. – Vö. Bor. 219.
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 2. kötet[10]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: