Címerhatározó/Morvay címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Morvay családok címerével foglalkozik.
magyarisépy Morvai
[szerkesztés]
A Bogát-Radvány nemzetségből származó kihalt család.
Wappen: Flugbereiter Vogel auf einem Dreiberge. – Kleinod: Mann wachsend, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit Parirstange, d. Linke in d. Hüfte gestützt haltend.
Möglicherweise den erlogschenes Morvay von Isép angehörig, welche vom Genus Bogát-Radván ihre Abstammung abgeleitet. Dafür würde auch das Wappensiegel sprechen, welches in verwechselter Reihenfolge, dasselbe Wappen zeigt, wie es auch, von den gleichfalls vom Genus Bogáth-Radván abstammenden † Mónoky v. Mónok, (vergl. Móncky), geführt wurde.
(Siegel d. d. Munkás, 1706 des Sigis. v. Morvay. –
N. J. VII. 566–567). (Siebmacher)
Nagy Iván:
Morvay család. (Isépi.)
Mint följebb a Monoky családnál emlitők, a Bogát-Radván nemzetségből eredt egyik ősi kihalt család. Törzsük Lukács volt. Nevét az osztályban neki jutott Zemplín megyei Morva helységtől nyerte.
Családfáját nem ismervén, csak egyes tagjait említhetni meg. György 1526-ban jelen volt a mohácsi ütközetben.Szirmay C. Zemplin not. top. 88. 90. 114. 389. not. hist. 47.*
A család kihalt, úgy látszik – a XVII. században; 1602-ben Morvay Anna Ilosvay Jánosné, és Morvay Dorottya Semsey Ferenczné és több atyafiai osztoztak meg,Regestrum Lit. Gyulafianarum Mss. Mus. nro. 2340.* és lehető, hogy e két nő utolsója volt a Morvay családnak.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
alsódraskóci Morvai
[szerkesztés]
Wappen: In B. ein Bär, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange haltend. – Kleinod: Der Bär wachsend. – Decken: bg. – rs.
(Gemaltes Wappen. – Es ist die Frage, ob dieser Bär, nicht etwa einen Löwen vorstellen soll, da Sigmund Morvay, Ord. Judl. des Bereger Ctts, (zweifellos dem obigen Geschlechte angehörig), sub d. 4. Febr. 1709 wiederholt mit einem links aufspringenden, doppelschwänhzigen Löwen (ohne Säbel) siegelt. – Im Uebrigen, meldet Nagy Iván (VII. 568), dass das vorstehende Geschlecht in B. auf gr. Dreiberge einen gebogenen Arm geführt haben soll, welcher in d. Faust einen Krummsäbel hält, auf dessen Spitze ein vom Rumpfe getrennter Türkenschädel gespiesst erscheint. – Kleinod: Die Schildfigur.
Trentschiner Geschelcht, in einer Linie, im XVIII. Jh., auch in Ugocsa, in diesem Jahrhunderte aber, auch im Neograder Ctte anzutreffen, sowie in Szathmár.
Andern Ursprunges ist wohl jenes Geschlecht Morvay, welches mit Ignáz, sub d. 1794 mitfolgendes Wappen erhält: In von B und R. geviertetem Schilde 1 u. 4 aus dem mittelsten dreier auf einwärtsgekehrter g. Hirsch; 2 u. 3 auf gr. Boden einwärts aufspringend ein w. Löwe, mit d. gesenkten Linken ein längsgetheiltes halbes Wagenrad zu Boden stellend. – Kleinod: Der Löwe wachsend. – Decken: bg. – rs.
(Siehe auch: N. J. VII. 567–568). (Siebmacher)
Nagy Iván:
Morvay család. (Drskóczi.)
Trencsín vármegyei nemes család. A czímeres nemes levél szerzője Morvay János volt,Ez egy személynek látszik lenni az itten az 559. lap említett Morauchik máskép Drskóczi vagy Cserna Jánossal.* ki azt Trencsín vármegyében 1653-ben hírdetteté.Szontagh Dán. közl.*
Trencsín vármegye jegyzőkönyveiben s nemesi összeírásában a családról a következő adatok szólanak:
1741-ben Trencsín megyétől nemesi bizonyítvány nyert a család, ujjólag ugyan azt kapott 1748-ban Morvay János, és 1770-ben István.
A nemesi összeírások szerint 1748-ban Beczkón lakott Ferencz, Halácson Gábor, János, Imre, András, Miklós, István, Ferencz, középső János, Zsigmond, ifj. János, azután idősb Ferencznek és Andrásnak örökösei.
1768-ban Ovcsárszkón János, Beczkón János, Báanban György és fia József, Halácson János és két fia István és András, Csuklászon János és fia Mihály, Ovcsárszkón Józsefnek fiai János és Péter.
1803-ban összeírattak Beczkón Jánosnak fiai János és Sándor; Csuklászon János egyedűl; – Drskóczon Leopold, Imre és Adalbert mint Györgynek örökösei; Antal egyedűl, továbbá idősb Lajosnak fiai: Ferencz, Lajos, József, Sándor, Imre és Mihály; Gábor és fia László, szintén idősb Jánosnak fiai Sándor és Mihály. – Baánban György fiaival Józseffel és Istvánnal.
1837-ben Ovcsárszkón laktak Józsefnek örökösei János és Péter; Beczkón Jánosnak fia Sándor, Báanban István és György testvérek, Csuklászon János és két fia József és ifj. János, Drskóczon a már 1803-ban is ott talált Leopold, Imre és- Adalbert testvérek.
E család egyik ága Ugocsa megyébe származott, hol Drskóczi előnévvel találjuk e Morvay családot. Közűlök:
András 1764-ben Ugocsa megyében helyettes alispán.Szirmay C. Ugocsa p. 56.*
József 1790-ben másod- 1800-ban első alispán, birtokos volt Ugocsa megyében A. és F.-Karászlón, Tivadarfalván, Bekényben.Szirmay C. Ugocsa p. 56. 87. 88. 122. 126. 135.* sőt 1810-ben özvegye s maradéki Szatmár vármegyében is Zajtán, Matólczon, Tisza-Becsén, és Szekeresen bírtokosokúl íratnak.Szirmay, Szatmár várm. II. 203. 230. 244. 261.*
Gábor 1797-ben Ugocsa megyei nemesi fölkelési kapitány, 1804-ben főszolgabíró,Szirmay C. Ugocsa p. 62. 67. 122.* birtokos Bekényben.
Pál birtokos a század elején Ugocsa megyében A.-Karaszlón és Rakóczon.Szirmay C. Ugocsa p. 56. 87.*
Gáspár birtokos Csaholczon Szatmárban.Szirmay, Szatmár várm. II. 249.*
Ugyan e családból volt tán nemes Morvay Sámuel 1838-ban ügyvéd B.-Gyarmaton; egy fia maradt.
Czímere a paizs kék udvarában hármas halmon könyöklő kar, kivont kardja hegyén levágott törökfejet tartva. A paizs fölöti sisak koronájából szintén könyöklő kar, kivont karddal látható.
Kempelen:
Morvay (alsódraskóczi).
Trencsénmegyei család, mely nemességét 1655. május 7. nyert III. Ferdinándtól M. János és fiai Mihály, János és István személyében. (Nyitram. lt.) Birtoka volt Halácson és Alsódraskóczon, honnan előnevét irja. Trencsénből már a nemességszerző fia János Nyitramegyébe költözik, István utódai Trencsénben maradtak. Az Ugocsamegyében szakadt ág kimutatható őse szintén János, ki 1716-ban Garamvezekényben lakott s ez évben kap bizonyságlevelet Trencsénmegyétől. Fia András Bökényben, Ugocsában telepedett meg, két fia József és Pál a család jelenleg virágzó két ágát alkotják. – Czímere: kék paizsban zöld földön kardot tartó barna medve; sisakdisz: a paizsalak növekvően; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – András fia György 1630. kap Trencsénmegyétől nemesi bizonyitványt. Nemessége Pestmegyében 1771. és 1824. hirdettetett ki. – Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében élnek András, Pál, 2 János, Mihály, Miklós, Zsigmond és Antal. –
Leszármazás:
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv:
MORVAY. (Alsódrskóczi.)
Trencsénmegyei család, mely nemességet 1655. május 7-én nyert Pozsonyban III. Ferdinándtól MORVAY JÁNOS és fiai MIHÁLY, JÁNOS és ISTVÁN személyében. Birtoka volt Halácson és Alsódraskóczon, honnan előnevét irja. Trencsénből már a nemességszerző fia JÁNOS Nyitramegyébe költözik, ISTVÁN utódai Trencsénben maradtak. Az Ugocsamegyébe szakadt ág kimutatható őse szintén JÁNOS, ki 1716-ban Garamvezekényben lakott s ez évben kap bizonyságlevelet Trencsénmegyétől. Fia ANDRÁS BICSKEY ANNÁt vette nőül s Bökényben, Ugocsában telepedett meg, két fia JÓZSEF és PÁL a család jelenleg virágzó két ágát alkotják.
Czímere: Kék paizsban zöld mezőn kardot tartó barna medve. Sisakdísz: a paizsalak növekvően. Foszlányok: kék-arany, vörös-ezüst.
Vallása: ev. ref.
A család jelen nemzedéke ANDRÁStól († 1773. okt. 5.) származik, kinek fiai JÓZSEF (1790–1808.) Ugocsa vármegye alispánja és PÁL (1788—1790.) Bereg-Ugocsa vármegye alispánja, (1798–1814) Bereg vármegye alispánja a család két ágát alapították.
ELEK († 1850.), Ugocsa vármegye tiszti ügyésze. Neje: TÖRÖK Teréz, kinek 2. férje: DANIELIK József, kir. postaigazgató Pozsony.
Gyermekeik:
1. ÁKOS (szül. …, † …), m. kir. posta- és távirda-igazgatósági titkár. Neje: SZÉP Blanka. Lakása: Sopron.
Fiok:
ÁKOS (szül. 1881.).
2. ANNA (szül. …). Férje: dr. HUBERT János.
KÁROLY (szül. 1791. máj. 5. Sáros-Oroszi, † 1854.), ügyvéd, Bereg vármegye tb. ügyésze. 1. neje: nagylónyai és vásárosnaményi LÓNYAI Zsuzsánna (L. László, kir. tan. alispán és Platthy Mária leánya). 2. neje: BOTKA Teréz.
Gyermekei: 2. nejétől:
I. KÁROLY (szül. 1829). Neje: kákonyai KECSKÉS Julia. Lakása: Margita (Bihar várm.).
Gyermekeik:
1. TIHAMÉR (szül. 1856.), főszolgabiró. Neje: ERTSEY Crescentia. Lakás: Mező-Kászony.
Gyermekeik:
a) SAROLTA (szül. 1882.).
b) ZSIGMOND (szül. 1884.).
c) GÁBOR (szül. 1886.).
d) ANDRÁS (szül. 1898.).
2. SZERÉNA (szül. 1858.). Férje: SZILÁGYI Zsigmond, főmérnök.
3. GABRIELLA (szül. 1862.). Férje: LOVÁSZ Gábor, főszolgabiró.
4. KÁROLY (szül. 1866.), kir. aljárásbiró. Neje: KAZINCZY Ilona.
Gyermekeik:
a) KÁROLY (szül. 1894.).
b) LÓRÁNT (szül. 1895.).
c) ZOLTÁN (szül. 1897.).
5. LÓRÁNT (szül. 1868.).
6. JULISKA (szül. …, † …).
II. LUIZA (szül. 1831.). Férje: micskei és nagyváradi BARANYI Miklós.
III. PÁL (szül. 1831., † 1879. nov. 19.), volt országgyülési képviselő. Neje: ABONYI Vilma (†, A. István és bölsei Buday Amália leánya).
Gyermekeik:
1. MARGIT (szül. 1861.). Férje: LATOR Géza (†…), Ugocsa vármegye főjegyzője.
2. ZOLTÁN (szül. 1863.), Bereg vármegye főszolgabirája. Neje: marosligeti HAGARA Tullia.
3. SAROLTA (szül. …, † …).
4. ISTVÁN (szül. 1867.), bankhivatalnok. Neje: TOLNAY Ida.
5. BÉLA (szül. 1871.), m. kir. honvéd huszárfőhadnagy. 1. neje: HAMVAY Matild. 2. neje: ivádi IVÁDY Sarolta.
Gyermeke 2. nejétől:
PÁL (szül. 1902.).
6. JENŐ (szül. 1873.), miniszteri fogalmazó. Neje: MANNÓ Katalin.
7. PÁL (szül. 1875.), okleveles gazda. Neje: vecsei VECSEY Aranka.
Leányuk:
MARGIT (szül. 1902.).
IV. IDA (szül. 1834., † 1870.). 1. férje: RADVÁNYI István († …). 2. férje: GERZON Ödön († 1885.), cs. kir. őrnagy.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Morvay alias Darab
[szerkesztés]Kempelen:
Czímeres levelet III. Ferdinándtól 1646. okt. 29. M. János nyert. (Szatmárm. lt.) – A család nemességét 1831. Hevesmegye hirdette ki. – Vö. Gorzó 85.; Orosz 198.; Simon 57.
Orosz Ernő:
A czímeres nemeslevelet 1646. évi okt. 29-én M.János és fia János nyerték s 1648. évben Szatmármegye hirdette ki.
Mártonnak – kiről nem tudjuk,miként származott le a nemességszerzőktől – fia volt János gencsi, ezé Józsefeszlári, ezé pedig János losonczi, majd gyöngyösi lakos, a ki hermányi PetheőBorbálától született Alajos (1818.) és József (1825.) nevű fiaival együttSzatmármegye bizonyitványa alapján kihirdettetett 1831. évben. (1831. év 1653.sz. 3425. jkl. 1832. év 877. A. sz. 1760. jkl.)
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: Darab címer
Morvay 1655
[szerkesztés]Kempelen:
Czímeres levele kelt 1655. (OL.: Htt. Nob. Poson.)
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Morvay 1659. III.
[szerkesztés]Kempelen:
Czímeres levelet 1659. márcz. 20. M. János nyert. Kihirdette Borsodmegye. (Bor. I-231.)
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Morvay 1659. IX.
[szerkesztés]Kempelen:
Czímeres levele kelt 1659. szept. 7. (Beregm. lt.) – Vö. NIf. II-262., III-96.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Morvay alias Szabó
[szerkesztés]Kempelen:
Nemességét 1664-ből l. Erd. főkormsz. 1806: 5350.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: Szabó címer
Morvay 1691
[szerkesztés]Kempelen:
Czímeres levele kelt 1691. jan. 24. – Ujitott czímereslevél adományozását 1792-ből l. alább.
A czímeres levelet 1792. jul. 26. M. Ignácz, csongrádmegyei biztos, felesége Balog Judit és fiai Dániel, Ignácz kapták. (LR. LVI-37.) Kihirdették ugyanezen évben Csongrád-, 1804. Temesmegye. – Vö. Lendv. III-122.I NIf. III-260.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Morvay 1696
[szerkesztés]Kempelen:
Czímeres levelet 1696. okt. 1. M. János nyert. (Nyitram.lt.)
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: