Címerhatározó/Mészáros címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Mészáros családok címerével foglalkozik.


Mészáros 1579[szerkesztés]

Mészáros 1579.jpg

I. Rudolf magyar király (1576-1608) saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű, címeres nemesi adománylevele. Kelt: Prága, 1579. III. 13.

Mészáros Miklóst, Jánost, Benedeket és Andrást érdemei elismeréseként nemesi rangra emeli.

Pergamenoklevél. A zsinóron függő viaszpecséttel. A címeradományt 1580. november 27-én hirdették ki Lőcsén.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések


Mészáros 1629[szerkesztés]

Gyulafehérvári Szabó.JPG

Gyulafehérvári Szabó Gergely 1629. január 12., Fogaras vára Bethlen Gábor nemesség és címer általa: Mészáros Mihály és János, Kádár Márton

F 7 Armales No. 19

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[1]

Rövidítések


váradi Mészáros[szerkesztés]

Váradi Mészáros (Meszaros de Warad) Mihálynak és fiának Jánosnak I. Rákóczi György 1631. március 17-én Váradon nemességet és címert adományozott. A kihirdetési záradék mára sajnos elmosódott.* [* MUO 138. Régi jelzet: 51/XXXVI-1929. 43.] Schönherr Gyula listája szerint 1632-ben Bihar vármegye közgyűlésén hirdették ki az armálist.* [* Nála viszont tévesen 1630 van feltüntetve az adományozás éveként. Schönherr Gyula: Bihar vármegye levéltárában őrzött czímeres nemeslevelek. Turul, 1888. 4. 179.]

A címereslevél* [* 397x540/85/– mm.] – amelyet I. Rákóczi György fejedelem, Markosfalvi Márton titkár hitelesítette aláírásával – pecsétje mára sajnos elveszett.

Az oklevélbe nem festették be a címerképet, a szöveg leírása szerint: „Álló katonai pajzs, melynek mezejében vagy udvarában emberi kar vörös ruhába öltözve bárdot tartani látszik. A pajzsra zárt katonai sisak van helyezve, amit kövekkel díszített királyi korona fed. A sisak csúcsáról pedig innen és onnan különböző színű szalagok vagy foszlányok omlanak alá, és a pajzs szélét vagy … [oldalát] szépen körülveszik és díszítik.”* [* „Scutum videlicet militare erectum in cuius campo sive area … brachium humanum rubri tunica amictum asciam quandam gestare conspicitur. Supra scuti galea militaris clausa est posita quam contegit diadema regia … lapidibus exornatum. A cono autem galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes … sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant”] A címer motívuma, a hentesbárd Mészáros Mihály nevére utal, ami egyúttal mesterségének eszköze is lehetett.

Hasonló névvel több család is megpróbálta igazolni nemességét Biharban, de ezek egyike sem azonosítható a címert nyerő famíliával.* [* Hencidán, Köbölkúton, Csatáron, Albison és Micskén valamint Berettyószentmártonban. IV. A. 1/j. 1. k. 268., 400., 1954., 2092., és 2. k. 734.] [2]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 72. (PhD értekezés) [3]


  • Külső hivatkozások:



Mészáros 1645[szerkesztés]

Mészáros címer, 1645.png

III. Ferdinánd Mészáros (Meszaros) Benedeknek, általa feleségének, Szabó (Szabo) Katalinnak 1645. július 28-án nemességet és címert adományozott Bécsben. Az oklevelet 1645. december 12-én Bihar vármegye közgyűlésén hirdették ki.* [* MUO 250. Régi jelzet: Ltsz. 67/1928. „Mészáros József ottományi lakos letétje”]

Az armális hitelesítését* [* 565x643/108/135x110 mm.] Ferdinánd király, Szelepcsényi György veszprémi püspök és Orosy György végezte.

Az oklevél függőpecsétjéből mára csak a vörös-kék-fehér zsinóron lévő körömnyi természetes viaszdarab maradt.

Arany keretben damaszkolt kék mező felső sarkaiban jobbra Magyarország, balra Csehország címere látszik. A kék szőnyegre helyezett lilás kartusban arany szálakkal díszített zöld babérkoszorú övezte, szintén damaszkolt lila mezőben helyezkedik el a címer, amit a szöveg így ír le: „Álló katonai pajzs, égszínkék színű, melynek alját széles zöldellő mező foglalja el, ebben egész[alakos] pelikán magának készített fészkén állni, a szárnyait pedig a magasba emelve kitárja, éppúgy mintha repülésre készülődne, csőrével mellét feltépi és kitágítja, és négy kicsinyét vérével táplálja, úgymond a pajzs jobb oldala felé fordulva, a pajzs legfelső távolabbi helyein vagy sarkain innen fél hold, onnan arany csillag ragyogni látszik. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, másik az alsóval mindenben egyező pelikán szépen díszíti. A sisak tetejéről vagy csúcsáról sisaktakarók vagy foszlányok, innen sárga és sötétkék, onnan pedig fehér és vörös, a pajzs széleit mindenütt körülfolyják és a pajzsot illően díszítik.”* [* „Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi campo late interoccupante, in quo integer pelicanus super constructo sibi nido insistere, alis item sursum expansis tanquam ad volandam dispositus, rostro pectus velicare et dilamare et cruore quaternos pullos suos pascere, inque dextram scuti partem conversus esse, in superioribus porro scuti areis sive angulis hinc haemispherium lunae, illinc vero aurea stella rutilare visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate, alium pelicanum inferiori per omnia conformem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc vero candidis et rubris, in scuti extremitates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus…”]

A címerszerző fiai Ottományban éltek, ezek közül Péter (I.) a Komáromi és Bernát család tiszttartói tisztét viselte. Ennek fia Péter (II.) 1777-ben kapott nemesi bizonyságlevelet Szabolcs vármegyétől, majd ez alapján Ottományban maradt testvérei is 1780-ban. Néhány évvel később (1785) ugyanott élő unokatestvérei is bizonyságlevelet kaptak Bihar vármegyétől. Péter (II.) fia János 1821-ben halt meg. A bizonyságlevelek kiadása után Ottományban a család tagjai közül általában 8-10 fő szerepel a nemesi összeírásokban.* [* Földes község története 1849-ig. Szerk.: Veliky János. I. Földes, 2002. 228.][4]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 82-83. (PhD értekezés) [5]


  • Külső hivatkozások:

Mészáros 1823[szerkesztés]

Mészáros István.JPG

Mészáros István 1823. február 14., Bécs I. Ferenc nemesség és címer általa: gyermekei István Imre, Terézia Franciska

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[6]

Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs