Címerhatározó/Kántor címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Kántor családok címerével foglalkozik.
sámsoni Kántor
[szerkesztés]
Sámsoni Kántor Albert
Sámsoni Kántor (Canthor de Sampson) Albertnek 1535. január 26-án Váradon Szapolyai János címereslevelet adományozott,* [* MUO 9. Régi jelzet: Debreczen Sz. Kir. V. Lt. Sámsoni birtok ir[atok]. 12.] az oklevélről a kihirdetési záradék hiányzik, a donációt nem jegyezték be a Királyi Könyvekbe sem.
Az eredeti pergamenoklevelet János király és Czeek-i János királyi titkár látta el aláírásával, amelynek függőpecsétje mára sajnos elveszett.* [* Oklevél teljes mérete (magasság x szélesség) 330x420/ebből a felhajtott plicatura mérete 87/címerkép mérete (magasság x szélesség) 85x75 milliméter (Oklevél/plicatura/címerkép mérete: …/…/… mm.)]
Az oklevél nem tartalmazza a címerkép leírását, a befestett címer: aranykeretbe foglalt barna damaszkolt alapon szalagszerűen kiképzett indák közt álló szimmetrikus tárcsapajzs kék mezejében sötétkék felhőből kinyúló lebegő, arany (sárga) hajtókás, vörössel ruházott jobb kar kezében írótollat tart. A kar alatt szintén lebegő, aranyveretes barnás színű tárgy, talán lámpás látszik. A címer az olasz reneszánsz pajzscímerek hatását mutatja.* [* Csoma József: A magyar heraldika korszakai. (Reprint. Szerk.: Szálkai Tamás.) Máriabesnyı-Gödöllı, 2008. 91-92.]
Kántor Albert oklevele nemcsak személyét nemesíti, hanem Sámsonban lévő házát is, a többi nemesi kúriákhoz és házakhoz hasonlóan mentesíti.* [* Szálkai Tamás: Báthory Gábor adományozta címereslevelek a Magyar Országos Levéltárban. In: Báthory Gábor és kora. Szerk.: Papp Klára, Jeney-Tóth Annamária és Ulrich Attila. Debrecen, 2009. 210.] Ismereteim szerint ez a legrégebbi fennmaradt, 217 házmentesítést is tartalmazó címereslevél. Annak ellenére, hogy ez az oklevél is ismert volt korábban, mégis az exemptio tényének figyelembe vétele nélkül, a debreceni nemesek sorában említik,* [* Herpay: Nemes családok Debrecenben. 43.] pedig az armálisban is „domumque suam in dicta possessione Sampson in comitatu Byhoriensis” szerepel. A címerszerző további sorsáról jelenleg nincsenek információk, az oklevelet Debrecen város – amely évszázadok alatt szerezte meg Sámson telkeit* [* Az utolsó részt, a Zólyomi család mintegy 60 telekbıl álló porcióját 1667-ben adományozta Apafi Mihály fejedelem. Zoltay Lajos: Debreczen Sz. Kir. Város határának kialakulása és birtokainak megszerzése. Debrecen, 1916. 8.] – levéltárában, a szerzett birtokok iratai között lelte fel 1916-ban Herpay Gábor levéltáros.* [* Herpay: i. m. Függelék. 1. sz.; U.ı: Nemes családok Debrecenben. 43.] [1]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 43-44. (PhD értekezés) [2]
- Külső hivatkozások:
Szabó másképpen Kántor
[szerkesztés]
Szabó másképpen Kántor István 1650. július 13., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Doval Katalin, gyermekei György, János, testvére András
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: