Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Sáskák

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Acridoidea szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 8746 bájt

Kertészet

Sáskák


Sáskák
Sáskák
(Acridoidea, Syn: -)
Más neve(i): -


A sáskák az egyenesszárnyúak rendjébe és a tojókampósok alrendjébe tartozó öregcsalád. A sáskák minden növényzettel borított területen gyakoriak, és még a sivatagokban is megtalálhatók. Egyes fajok 4000 méternél is magasabban élnek.
Testhosszuk 1,5 és 20 centiméter közötti; a nőstények nagyobbak, mint a hímek. E rovarokra különösen jellemző erős és rendkívül hosszú hátsó lábuk, amivel szökellve vagy ugrálva haladnak. Bár minden sáskafajnak ilyen lába van, nem mindegyik szökell. Általában két pár szárnyuk van, de vannak szárny nélküli fajok is.
Színezetük fajon belül is nagyon változó. Egyes fajok második szárnya feltűnő színű. A nagyon színes sáskafajok teste mérget tartalmaz, erre hívják fel a figyelmet rikító árnyalataikkal. Csápjaik rövidek és vastagok; ennek alapján a sáskákat könnyen megkülönböztethetjük a hosszú csápú lombszöcskéktől.
Szemük összetett szem. Szájszervük rágó.

Életmódjuk

E rovarok növények (majdnem kizárólag fűfélék) zöld leveleivel táplálkoznak. A napfényt kedvelik, ezért főleg mezőkön, réteken, útszéli gyomtársulásokban találkozhatunk velük. Ciripelő hangjukat hátsó lábuk és elülső szárnyuk összedörzsölésével hozzák létre. A legtöbb fajnak csak a hímje ciripel. Minden fajnak megvan a maga saját éneke, aminek alapján a párok könnyebben megtalálják egymást. A trópusokon vannak egyáltalán nem ciripelő fajok is.
A legtöbb faj jól repül; a redukált szárnyú fajok röpképtelenek.

Szaporodásuk

A mérsékelt övben nyáron van a párzási időszak, a trópusokon egész évben tart. A nőstény a talajba rakja 3–100 petéjét; a legtöbb európai faj pete alakjában telel át. A peték kifejlődési ideje a hőmérséklettől és az esőzésektől függően több hónapig is eltarthat. Amikor a lárvák kikelnek, rövid idő múlva már úgy néznek ki, mint szüleik kicsinyített változatban. 4-5 lárvastádiumon mennek keresztül, minden vedlés után egy kicsit nagyobbak lesznek. Eközben szárnyaik még csonkák, és ezek a szárnykezdemények az imágók szárnyaitól eltérően visszahajlanak; szegélyük az állat oldalán ferdén fekszik fel.
A körülbelül 10 000 fajt számláló öregcsalád ismertebb fajai:
  1. Ál-olaszsáska
  2. Apró tarlósáska
  3. Aranyos sáska
  4. Áttelelő sáska
  5. Barna tarlósáska
  6. Bengáli botsáska
  7. Bolivar-tövishátúsáska
  8. Bolygó tarlósáska
  9. Csinos rétisáska
  10. Déli áttelelősáska
  11. Déli hegyisáska
  12. Délnyugati tövishátúsáska
  13. Egyiptomi sáska
  14. Erdei bunkóscsápúsáska
  15. Erdei sáska
  16. Erdélyi hegyisáska
  17. Eurázsiai sztyepprétisáska
  18. Fischer-rétisáska
  19. Hagymazöld sáska
  20. Halk tarlósáska
  21. Hangos hegyisáska
  22. Homoki bunkóscsápúsáska
  23. Homoki olaszsáska
  24. Homokszínű sáska
  25. Hosszúlábú önbeásósáska
  1. Imádkozó sáska
  2. Jajgató rétisáska
  3. Karcsú rétisáska
  4. Kékvirágú sáska
  5. Keleti vándorsáska
  6. Kerepelősáska
  7. Kéregutánzó sáska
  8. Kétpettyes tövishátúsáska
  9. Kis bunkóscsápúsáska
  10. Kis hegyisáska
  11. Kis rétisáska
  12. Közönséges rétisáska
  13. Közönséges tarlósáska
  14. Közönséges tövishátúsáska
  15. Lápréti sáska
  16. Ligeti tövishátúsáska
  17. Marokkói sáska
  18. Nagy-hegyisáska
  19. Olasz sáska
  20. Osche-rétisáska
  21. Önbeásósáska
  22. Pannon sáska
  23. Pfändler-ásósáska
  24. Pöfögő botsáska
  25. Pusztai rétisáska
  1. Rövidnyakú sáska
  2. Rövidszárnyú hegyisáska
  3. Rövidszárnyú rétisáska
  4. Rövidszárnyú sztyepprétisáska
  5. Schmidt-hegyisáska
  6. Sisakos sáska
  7. Sivatagi vándorsáska
  8. Smaragdzöld sáska
  9. Szalagos sáska
  10. Szélesszárnyú tarlósáska
  11. Szép hegyisáska
  12. Szerecsensáska
  13. Sziki sáska
  14. Szőke tarlósáska
  15. Sztyepplejtősáska
  16. Sztyeppréti sáska
  17. Tarka ásósáska
  18. Tarka hegyisáska
  19. Tengerzöld sáska
  20. Thaiföldi botsáska
  21. Tundrasáska
  22. Vállas rétisáska
  23. Vékonycsápú tövishátúsáska
  24. Vöröshasú tarlósáska
  25. Vöröslábú hegyisáska
  26. Zengő tarlósáska
  27. Zöld tarlósáska

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Magyarország egyenesszárnyúfajainak listája

Ezt a lapot megnyitva a lap alján találsz egy mintát, a használatát ITT olvashatod!
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia:

Sáskák, 2011. március 1., 06:31 (CET)

A Wikimédia Commons tartalmaz Sáskák témájú médiaállományokat.