Kertészet/Sáskák/Kis hegyisáska
.jpg)
Kis hegyisáska
- (Pezotettix giornae, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A kis hegyisáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj.
- Dél-Európában és a mediterrán régióban (Észak-Afrika, Közel-Kelet) honos, az Ibériai-félszigettől Grúziáig. Magyarországon sokhelyűt megtalálhatóak lokális állományai (pl. Villányi-hegység, Mecsek, Gemenc környéke, Zselic, Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidék, Budai-hegység, Pilis, Mezőföld, Békés, Szolnok, Debrecen, Tisza-tó).
- A testhossza a hím esetében 11-14 mm, a nőstény 13-17 mm. Kis, tömzsi testalkatú faj. Alapszíne szürkésbarna, okker-barna vagy sötétbarna. Lárvái (különösen a korai stádiumban) zöldek. A szem mögül néha egy világos csík húzódik hátrafelé a torpajzs élein, annak végéig. A szárny csökevényes, 2-4 mm-es, rövidebb a torpajzsnál. A hátsó comb alsó fele többé-kevésbé sárgás.
- Nem ad ki hangot. A hímek hátsó lábaik mozgatásával kommunikálnak, főleg a párzás során.
- Száraz, meleg, magas növényzetű rétek, bozótosok, erdőszélek lakója. Növényevő, füvek és lágyszárú növények leveleivel táplálkozik.
- Kifejlett egyedeivel júliustól novemberig találkozhatunk. A hím gyakran a párzás után hosszabb ideig a nőstényre kapaszkodva marad. Áttelelő petéiből júniusban kelnek ki a lárvák, amelyek hatszor vedlenek. Délen vagy enyhébb teleken az imágók is áttelelhetnek.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Kis hegyisáska
Forrás: Magyar Wikipédia w:Kis hegyisáska
