Kertészet/Sáskák/Kis rétisáska
Megjelenés
Kis rétisáska
- (Stenobothrus stigmaticus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A kis rétisáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj.
- Eurázsiában honos Spanyolországtól egészen Mongóliáig. Olaszországból, az Alpok területéről és Skandináviából hiányzik. Magyarországon többfelé előfordul (Alföld, Északi-középhegység, Alpokalja) de viszonylag ritka.
- A kis rétisáska testhossza a hím esetében 11-15 mm, a nőstény 15-20 mm. Kis termetű faj, Közép-Európa egyik legkisebb sáskája. Színe zöldes, néha barnás. A fejtől a torpajzs élein át a szárnyakig két világos csík húzódik. A torpajzs élei egyenesek vagy enyhén befelé ívelnek. A hím potrohvége narancs-piros lehet. Keskeny szárnyai majdnem elérik a hátsó térdet, nem haladják túl azt. Szárnyának háromnegyedénél világos stigma található, ami néha alig látszik. Az elülső szárny peremén fehér vonal húzódik.
- Hangja halk és nem feltűnő reszelős cirpelés, mely halkan indul, de nagyon gyorsan eléri a maximális hangerőt. Egy strófa 1-3 másodpercig tart, ezt ismételgeti szabálytalan időközönként.
- Rövid-füvű, napsütötte, félszáraz gyepekben, legelőkön fordul elő, ahol a talaj többnyire tápanyagban szegény és meszes vagy semleges kémhatású. Nyílt, csupasz talajfoltokra nincs feltétlenül szüksége.
- Kifejlett egyedeivel július elejétől október végéig találkozhatunk. A nőstény a talajba vagy a fűcsomók tövébe rakja petéit. Az áttelelő petékből május végén kelnek ki a lárvák, amelyek négyszer (hímek) vagy négy-ötször (nőstények) vedlenek.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Kis rétisáska
Forrás: Magyar Wikipédia w:Kis rétisáska