Kertészet/Sáskák/Kétpettyes tövishátúsáska
.jpg)
.jpg)
Kétpettyes tövishátúsáska
- (Tetrix bipunctata, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A kétpettyes tövishátúsáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a tövishátú sáskafélék családjába tartozó sáskafaj.
- Eurázsiában honos Észak-Spanyolországtól Közép- és Észak-Európán keresztül egészen Északkelet-Kínáig. Magyarországon főleg a domb- és hegyvidékeken fordul elő, (pl. Kőszegi-hegység, Bakony, Budai-hegység, Aggteleki-karszt), az Alföldön ritka.
- A kétpettyes tövishátúsáska testhossza a hím esetében 8-10 mm, a nőstény 9-13 mm. Kicsi, de erőteljes, vaskos testalkatú faj. Alapszíne és mintázata változatos, többnyire különféle barna és szürke dominálnak. A torpajzs középső varrata tetőszerűen kiemelkedik, tüskeszerűen meghosszabbodott nyúlványa mindkét nem esetében a potroh végéig ér. A tüske felső oldalán középen többnyire (de nem mindig) két nagy sötét folt látható. A torpajzs elülső széle középen kicsúcsosodik a fej irányába. A csápok rövidek és vastagok, a leghosszabb íz is csak 2x olyan hosszú mint széles. A hátsó szárny látható része kb. kétszer hosszabb az elsőnél. Nem ad ki hangot.
- Száraz gyepek, napos tisztások, erdőszegélyek, homoki gyepek, sziklagyepek, felhagyott kőbányák lakója. A talajon tartózkodik, kedveli az olyan élőhelyeket, ahol a talaj kopárfoltos, sziklás, mohás, részben avarral borított. Röpképtelen. Különféle növényekkel, mohákkal, algákkal, zuzmókkal táplálkozik.
- Kifejlett példányaival márciustól októberig (leggyakrabban nyár végén) lehet találkozni. A nőstény májustól augusztus végéig rakja le petéit. A lárvák kb. két héttel később kelnek ki és (különféle fejlődési stádiumokban) áttelelnek. Az imágó is áttelelhet.
- Közeli rokonaival, pl. a ligeti tövishátúsáskával lehet összetéveszteni.
Forrás: Magyar Wikipédia w:Kétpettyes tövishátúsáska
