Kertészet/Sáskák/Déli hegyisáska
Déli hegyisáska
- (Odontopodisma decipiens, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A déli hegyisáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj.
- Európában honos, a Déli-Alpokban (Észak-Olaszország és Dél-Svájc), valamint a Kárpát-medencében és a Balkánon, egészen a Fekete-tengerig. Magyarországon a Dunántúlon ismertek lokális állományai (pl. Dráva-mellék, Mecsek, Villányi-hegység, Szekszárd, Somogy (Barcsi borókás, Zselic), Soproni-hegység, Sümeg környéke, Szt. György-hegy), ahol helyenként akár gyakori is lehet.
- A testhossza a hím esetében 14-18 mm, a nőstény 16-24 mm. Közepes termetű sáska. Színe élénkzöld. A szemei mögött vékony fekete csík húzódik a torpajzson át a szárnyig. Szárnya csökevényes, pikkelyszerű, színe élénk sötét-rózsaszín vagy borvörös, pereme fekete. A potroh vége is rózsaszínű-vörös, a hátsó comb alja sárgás, a térd fekete az oldalán egy-egy ibolyaszínű folttal. A csápok töve türkizkék.
- Nem ciripel és nem ismert más hangadási módja sem.
- Félárnyékos-napos bozótosokban, erdőszéleken, tisztásokon, szedresekben, ligeterdőkben él. Többnyire a bokrokon tartózkodik és azok leveleivel táplálkozik, csak ritkán található a gyepszinten.
- Kifejlett egyedeivel júniustól októberig találkozhatunk. Az áttelelő petékből május elején kelnek ki a lárvák, amelyek ötször vedlenek.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Déli hegyisáska
Forrás: Magyar Wikipédia w:Déli hegyisáska
