Állatok/Sáskák/Barna tarlósáska
.jpg)
.jpg)
Barna tarlósáska
- (Omocestus haemorrhoidalis, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A barna tarlósáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj.
- Spanyolországtól egészen Koreáig megtalálhatók. Európában elterjedésének északi határa Dánián, Dél-Svédországon és Lettországon át húzódik; Dél-Európában inkább a hegyek lakója. Magyarországon elterjedt, de nem gyakori faj, sík- és dombvidékeken egyaránt megtalálható.
- A barna tarlósáska testhossza a hím esetében 11-14 mm, a nőstény 15-20 mm. Kis termetű faj. Alapszíne az okker-barnától a szürkés-barnáig terjed, a hátoldal csak ritkán zöld. A hím potrohvége gyakran élénk pirosas vagy narancssárga. A torpajzs hosszabb mint a fej, oldalélei kb. hosszának első harmadánál erősen befelé törnek és széles fekete sáv keretezi őket. Az oldalélek közötti távolság a torpajzs kiszélesedő végén háromszorosa is lehet annál, ahol egymás felé megtörnek. Az ajaktapogató egyszínű szürke. A szárny mindkét nemnél eléri a hátsó térdet és a mediális mező általában kontrasztos fekete foltokkal tarkított. A tojókampók rövidek, sokkal rövidebbek, mint a szubgenitális lemez.
- Ciripelése halk, csak kb. 5 méterig hallható. Éneke szabálytalan időközönként adott 2-6 másodperc hosszú cirpelés, mely egyre erősödik. A syllabusok gyorsabban követik egymást, mint a többi Omocestus fajnál, így hangja kellemesebb zümmögés.
- A száraz és meleg, rövid füvű gyepek, legelők lakója, ahol a vegetáció nem takarja teljesen a talajt. Alapvetően füvek és lágyszárú növények leveleivel táplálkozik, de megeszik az elpusztult rovarokat is.
- Kifejlett egyedeivel júniustól októberig találkozhatunk. A nőstény valószínűleg rokonaihoz hasonlóan a nyílt, növényzettel nem borított száraz talajba vagy fűcsomók tövébe rakja petéit. Az áttelelő petékből kikelő a lárvák négyszer (hímek) vagy ötször (nőstények) vedlenek.
Forrás: Magyar Wikipédia Barna tarlósáska
