Állatok/Sáskák/Délnyugati tövishátúsáska

A lap mérete: 3069 bájt

Kertészet

Délnyugati tövishátúsáska

---

Délnyugati tövishátúsáska

Délnyugati tövishátúsáska

(Tetrix ceperoi, Syn: -)

Más neve(i): -

A délnyugati tövishátúsáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a tövishátú sáskafélék családjába tartozó sáskafaj.

Európában honos, Spanyolországtól és Dél-Angliától Kelet-Európáig és a Balkánig, de sokhelyűt csak lokális, szigetszerű populációi ismertek. Más fajokkal való összetéveszthetősége miatt elterjedése nincs teljesen feltérképezve. Magyarországi előfordulása még nem teljesen bizonyított, Kelet-Ausztriában is csak 2015-ben észlelték először.

A délnyugati tövishátúsáska testhossza a hím esetében 8-11 mm, a nőstény 9-12 mm. A többi tövishátúsáskánál némileg kisebb és karcsúbb. Alapszíne igen változatos (többnyire a barna, szürke és zöld árnyalatai) amin számos kisebb-nagyobb sötét folt, márványozás látható. A nőstények általában színesebbek, többszínűbbek. A torpajzs hátsó hosszú nyúlványa túlér a potrohvégen és hátsó térdeken (rövid torpajzsú változata csak a mediterrán szigeteken honos), elülső széle nem csúcsos, hanem ívelt vagy egyenes lefutású. A torpajzs tetején a varrat végig kiemelkedik. A torpajzs elülső része oldalnézetben megemelkedett (ez megkülönbözteti a közönséges tövishátúsáskától; további eltérés hogy testfelszíne durvább, egyenetlenebb és fentről nézve a szemek közötti távolság legfeljebb annyi és nem több, mint egy szem szélessége). A hátsó szárny max. 1 mm-rel túlnyúlik a torpajzson. A csáp vékony, a leghosszabb ízek kb. háromszor hosszabbak a szélességüknél. A hátsó comb felső éle a térd közelében egy helyen kifelé megtörik. Nem ad ki hangot.

A nedves és meleg élőhelyeket kedveli, ahol csupasz, növényzetmentes talajfelületeket is talál. Folyópartokon, kavics- és homokágyak közelében, iszapos-sáros tópartokon, lápréti földutak mentén, lápok növényzetmentes részein található meg. Jól repül. Növényevő.

Évente két nemzedéke figyelhető meg. Az áttelelő imágók április-májusban szaporodnak. A nőstények a nedves talajba rakják petéiket, amelyekből kb. 10-20 nappal később kelnek ki a lárvák. A hím lárvák öt, a nőstények hat lárvastádiumon mennek át, mielőtt augusztus-szeptemberre imágóvá alakulnak. A kifejlett állatok áttelelnek.

A közönséges tövishátúsáska és a Bolivar-tövishátúsáska hasonlít rá.

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Délnyugati tövishátúsáska