Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Sáskák/Tarka ásósáska

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2784 bájt

Kertészet

Tarka ásósáska


[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Tarka ásósáska]]

Tarka ásósáska
(Xya variegata, Syn: -)
Más neve(i): -


A tarka ásósáska az ásósáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos rovarfaj.
Észak-Spanyolországtól Dél-Franciaországon, Olaszországon és a Balkánon keresztül egészen Közép-Ázsiáig. Magyarországon rejtett életmódja miatt csak néhány állománya ismert.
A tarka ásósáska testhossza a hím esetében 4-5,5 mm, a nőstény 5-6,5 mm. Alapszíne fekete, a potrohon és a lábakon kiterjedt világos (fehéres vagy halványsárgás) mintázat látható. A fekete és világos minták közötti átmeneti zóna barnás lehet, főleg a frissen vedlett példányok esetében. Feje felülről kissé lapított, szemei viszonylag nagyok. Torpajzsa domború, nincsenek rajta élek, az oldallebeny alsó szélén jól kifejezett világos csík húzódik. Csápjai fonalszerűek, 10-12 szelvényből állnak. A hátsó lábak erős ugrólábak, a mellsők kis ásólábbá módosultak. Az elülső szárny rövid (rövidebb a hátsónál), kemény és fekete színű, néha hosszanti erezet nyomai láthatók rajta. Ritkán hosszúszárnyú példányokkal is találkozhatunk. A hímek és nőstények nagyon hasonlóak (a tojócső redukált és csak kis domborulatként figyelhető meg a 9. potrohszelvény és a szubgenitális lemez között) a terepen elsősorban méretük alapján különböztethetők meg (a nőstény nagyobb és némileg erőteljesebb felépítésű).
Nem ciripel. Találkozáskor csápjaikkal tapogatják végig egymást. A hím esetében udvarló viselkedés is megfigyelhető.
Folyók, tavak ritkás növényzetű vagy vegetációmentes, homokos-üledékes partjain él, gyakran a Pfändler-ásósáskával együtt. Éjjel aktív. Algákkal és apróbb növényi részecskékkel táplálkozik. Nagyon jól tud ugrani (akár fél métert is) és úszni. Lábai felépítésének köszönhetően a vízből egyenesen ki tud ugrani. A nedves, homokos talajban járatokat ás vagy az üledékből és homokszemekből - miután utóbbiakról lerágta az algaréteget - rövid életű alagutakat épít, napközben vagy veszély esetén itt keres menedéket.
Kifejlett példányai tavasztól őszig előfordulnak. A lárvák és a felnőttek is áttelelnek. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyekből kb. 15 nappal később kelnek ki a lárvák.
A Pfändler-ásósáskával lehet összetéveszteni.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Tarka ásósáska

A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka ásósáska témájú médiaállományokat.