Kertészet/Sáskák/Ligeti tövishátúsáska
.jpg)
Ligeti tövishátúsáska
- (Tetrix undulata, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A ligeti tövishátúsáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a tövishátú sáskafélék családjába tartozó sáskafaj.
- Európában honos, az Ibériai-félszigettől és a Brit-szigetektől Közép- és Észak-Európán át Oroszország északnyugati részéig. Magyarországon ritka, többek között a Kőszegi-hegységben, az Alföldön és a Bakonyalján ismertek állományai.
- A ligeti tövishátúsáska testhossza a hím esetében 7-10 mm, a nőstény 8-12 mm. Kicsi, de erőteljes, vaskos testalkatú faj. Alapszíne változatos, többnyire barna vagy szürke, gyakran fehér, sárgás, zöldes vagy vöröses márványozással. A torpajzson és a hátsó lábon gyakorta láthatóak fehér vagy fekete foltok. A torpajzs középső varrata tetőszerűen kiemelkedik, tüskéje eléri vagy kissé túlhaladja a potroh végét. A torpajzs elülső széle csak enyhén csúcsosodik a fej felé. A hátsó szárny látható része kb. másfél-kétszer hosszabb az első szárnyaknál. A hátsó comb háromszor-három és félszer hosszabb a szélességénél. Csápjai közepesen hosszúak, középtáji ízei kb. háromszor hosszabbak a vastagságuknál. Nem ad ki hangot.
- Nedves vagy szárazabb tisztások, erdőszélek, útszélek, rövidfüvű legelők, láprétek lakója, ahol csupasz, ritkás vegetációjú vagy avarral borított talajt is talál. Növényevő, füvekkel, mohákkal, algákkal, növényi maradványokkal, humusszal táplálkozik.
- Az áttelelt kifejlett példányok március-májusban láthatóak, az azévi generáció pedig augusztus-szeptemberben, de ritkábban egész évben (a tél kivételével) előfordulnak. A nőstény a talajba rakja petéit. A kikelő lárvák ötször (hímek) vagy hatszor (nőstények) vedlenek. Imágó vagy lárvaformában telelnek át és az első napsütéses tavaszi napokon előbújnak.
- A Bolivar-tövishátúsáska és a délnyugati tövishátúsáska hasonlít rá.
Forrás: Magyar Wikipédia w:Ligeti tövishátúsáska
