Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Sáskák/Zengő tarlósáska

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3050 bájt

Kertészet

Zengő tarlósáska


Zengő tarlósáska


Zengő tarlósáska
(Chorthippus biguttulus, Syn: -)
Más neve(i): -


A zengő tarlósáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskák öregcsaládjába és a sáskafélék családjába tartozó faj.
A zengő tarlósáska egész Európában honos, keleten Szibériáig, délen Észak-Afrikáig. Közép-Európában igen gyakori, de már nem a kaszálóréteken.
Ez a tarlósáskafaj 1,5-2 centiméter hosszú, nem feltűnő, oldalról összenyomott, barna testű kis sáska, igen erőteljes ugrólábakkal. Fején élek által elhatárolt két fejcsúcsi gödör van. Csápja rövid, fonalszerű. Az előhát oldalélei erősen, szögletesen hajlottak. A sáskák öregcsaládjába számos igen hasonló és ugyancsak gyakori faj tartozik, pontos meghatározásuk bizonyos gyakorlatot igényel.
1920-ig a zengő tarlósáska név három fajt takart, amelyek vese alakú külső hallószervi nyílásukban (timpanális nyílás) megegyeznek. Csupán énekük alapos vizsgálata után vált lehetővé egymástól való elhatárolásuk, ami a szárnyforma tekintetében már korábban is megkezdődött, egyes állatok ugyanis keskeny, hosszú, míg mások rövid, széles szárnnyal rendelkeznek. A zengő tarlósáska elülső szárnyai rövidek és szélesek. Az állat színe, különösen a nőstényé változó, és vörösbarna, feketés-barna, zöld, szürke vagy rózsavörös lehet.
A hím potrohvége piros, a nőstényé nem. A tarlósáskák igen cirpelő kedvű állatok. A hangképzés itt is mechanikus úton történik: a hátulsó comb belső oldalán fűrészes szélű hangléc (kitincsapsor) húzódik, amelyet az állat szárnyfedőjének egyik kiugró eréhez dörzsölget, miközben cirpelő hangok keletkeznek. A változó testhőmérsékletű rovarokat csak meleg napokon hallhatjuk órák hosszat cirpelni.
A zengő tarlósáska külterjesen gondozott rétek, napos erdei tisztások, erdőszélek, irtásrétek és útszegélyek lakója. Tápláléka különféle füvekből áll.
Ennél a sáskafélénél mindkét nem cirpel. Énekük a nyári rét jellegzetes zajkulisszájához tartozik, és hangosan csattogó strófákból áll, melyek először jól elhatárolt hangokkal kezdődnek, később egyre összefolyóbban következnek egymás után. Közben mindjobban erősödnek, majd 2-3 másodperc után hirtelen abbamaradnak.
Emellett az állatok különböző módon cirpelnek nász alkalmával vagy vetélytársak előtt. : A nőstény petéit a földbe helyezi. A lyukak fúrására potrohának tüskeszerű végét használja.


Lásd még: Magyar Wikipédia:Zengő tarlósáska


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Zengő tarlósáska

A Wikimédia Commons tartalmaz Zengő tarlósáska témájú médiaállományokat.