Kertészet/Sáskák/Szalagos sáska
Megjelenés
Szalagos sáska
- (Oedaleus decorus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A szalagos sáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj.
- Eurázsiában és Észak-Afrikában honos az Ibériai-félszigettől egészen Közép-Ázsiáig. Elsősorban a mediterrán vidék jellemző sáskája, északra kb. Párizsig hatol. Magyarországon viszonylag ritka, főleg az Alföldön található meg.
- A szalagos sáska testhossza a hím esetében 18-24 mm, a nőstény 25-38 mm. Közepes termetű, erőteljes alkatú faj. Alapszíne változatos, zöld, barna vagy szürke is lehet, sok kis sötét folttal tarkítva. Jellegzetessége a torpajzson lévő, X-et formázó négy fehér csík. A torpajzs középső éle jól látszik és kissé ívelt. A szárnyak jóval túlérnek a hátsó térden. Az elülső szárnyakon két-vagy három keresztsáv látható, a vége szabálytalanul pettyezett. A hátsó szárny közepén széles, cakkos, sötét sáv húzódik, töve sárgás vagy zöldes. A hátsó comb alsó oldala sárgás vagy vöröses.
- Nem ciripel. Repülés közben a vándorsáskához hasonló zörgő, kereplő hangot ad ki. A rivalizáló hímek halk, zümmögésszérű hanggal kommunikálnak, illetve a hímek a nőstényekkel szemben fél-egy másodperces udvarló hangot hallatnak.
- A száraz és meleg élőhelyek, homoki- és sziklagyepek, degradált legelők, homokpuszták, száraz szikespuszták, délies kitettségű, köves lejtősztyepek sáskája. Fontos, hogy a növényzet ne borítsa be teljesen a talajt, legyenek rajta nyílt, gyorsan felmelegedő részek.
- Kifejlett egyedeivel július elejétől szeptember végéig találkozhatunk. A nőstények a vegetációval nem borított, csupasz, laza talajba rakják petéiket. Az áttelelő petékből kikelő lárvák ötször vedlenek.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Szalagos sáska
Forrás: Magyar Wikipédia w:Szalagos sáska