Állatok/Sáskák/Vöröslábú hegyisáska

A lap mérete: 2555 bájt

Kertészet

Vöröslábú hegyisáska

---

[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Vöröslábú hegyisáska]]

Vöröslábú hegyisáska

(Odontopodisma rubripes, Syn: -)

Más neve(i): erdélyi hegyisáska

Védett rovarok! - Eszmei értéke:10 000,- Ft. ⁽²⁰¹⁶⁾

Az vöröslábú hegyisáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belü a sáskafélék családjába tartozó faj.

Európában honos, a Kárpát-medence keleti felében (Északkelet-Magyarország, Kelet-Szlovákia, Kárpátalja, Erdély) szubendemikus. Legnagyobb állományai Erdélyben élnek. Magyarországon Beregben és a Szatmári-sík egyes területein, valamint a Bátorligeti-lápon fordul elő. Lokálisan gyakori is lehet.

Az testhossza a hím esetében 15-18 mm, a nőstény 19-24 mm. Közepes termetű, viszonylag karcsú alkatú faj, a nőstények valamivel zömökebbek. Egyszínű fűzöld. A szemektől széles fekete csík indul hátrafelé a torpajzs oldalgerincén át egészen a szárnyakig és a potroh első szelvényeiig. A fej lefelé néz, csápjai rövidek, fonalszerűek, a homlok tompaszöget zár be a fejtetővel. A hátsó lábszár egy része vöröses, térde fekete. A szárny csökevényes, csak egy apró pirosas pikkely. A hímek potrohfüggelékei (cercus) enyhén görbültek, laposak, pirosas színűek, körülöttük a potrohvég fekete. A nőstények megnyúlt tojókampói szintén pirosak.

Nem ad ki hangot.

A változatos, dús növényzetű, nedves, magaskórós réteken, lápréteken, bozótosokban, erdőszéleken, tisztásokon fordul elő. A nedves, legalább vízzel borított területekre jellemző mikroklímát preferálja, ártereken, hullámtereken nagy számban fordulhat elő. Általában a gyepszint középső, illetve felső részében és a cserjeszintben tartózkodik, gyakran ül ki a nagyobb levelekre napozni. Növényevő, konkrét tápnövényei nem ismertek.

Kifejlett egyedeivel júniustól szeptemberig találkozhatunk. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyekből a következő évben tavasz végén, nyár elején kelnek ki a lárvák.

Közeli rokonaitól (déli hegyisáska, Schmidt-hegyisáska) csak a hímek ivarszerveinek vizsgálatával lehet megkülönböztetni.

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia Vöröslábú hegyisáska