Kertészet/Sáskák/Tengerzöld sáska
Tengerzöld sáska
- (Aiolopus thalassinus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A tengerzöld sáska a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában, Afrikában és Ausztráliában honos sáskafaj.
- Dél-Európában, Közép-Európa déli részén, Ázsiában, Ausztráliában, Észak- És Dél-Afrikában honos. Magyarországon főleg az Alföldön gyakori, tömeges is lehet.
- A tengerzöld sáska testhossza a hím esetében 15-21 mm, a nőstény 19-29 mm. Közepes termetű, karcsú testalkatú faj. Alapszíne zöld vagy - inkább a hímek esetében a szürkésbarna. Keskeny szárnya jóval túlér a potrohon. Az elülső szárny világos-sötét keresztsávozott, kisebb-nagyobb foltos; a hátsó szárny töve sárgászölden behintett. Jó röpképességű, főleg a hímek mozgékonyak. A hátsó comb karcsú, 4-4,5x olyan hosszú mint széles, a lábszár felső harmada elefántcsontszínű-feketén gyűrűzött, lejjebb narancsvörös.
- Nem ciripel. A párzási időszakban a hímek lágy, zümmögő hangokkal vetélkednek egymással.
- Szikes puszták, száraz gyepek, folyó- és tópartok lakója. Inkább a nyíltabb területeket kedveli, kerüli a dúsabb növényzetet. Lárvája fejlődéséhez nedves talaj szükséges, többnyire álló vagy folyóvizek partján. Az imágók a szárazabb növénytársulásokat is kedvelik.
- Kifejlett egyedeivel július végétől október elejéig találkozhatunk. Dél-Európában át tud telelni, így kora tavasszal is megfigyelhető. A nőstény nedves talajba rakja petéit. A lárvák a következő év tavaszán kelnek ki és négy-ötször vedlenek.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Tengerzöld sáska
Forrás: Magyar Wikipédia w:Tengerzöld sáska
