Ugrás a tartalomhoz

Gyógynövény/Vízhajtó gyógynövények

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 19387 bájt

Növények gyógyhatása

Vízhajtó gyógynövények

LatinGyógynövényGyógynövények listájaGyógynövények hatóanyagaiGyógynövények gyűjtéseGyógynövény‐gyógyszer interakciókGyógynövények Interakciós hatásaiGyógynövények felhasználásaGyógynövények adagolásaNövények gyógyhatásaGyógygombákTerápiákBetegségekGyógyteákIllóolajokZsíros olajokMihez-mitTanácsok


Vízhajtó gyógynövények


Természetes alapú, növényi eredetű vizelethajtók

Az emberiség már ősidők óta használ gyógynövényeket, melyek között igen nagy számban találhatók vizelethajtók. Ezek egy része túlélte a századokat és a modern tudományos igényeket is kielégítve a mai napig alkalmazásban maradt. Mivel ezek használata sokszor orvosi ellenőrzés nélkül történik, használatuk kellő körültekintést igényel, mert hatóanyagaik vagy hatásuk módosíthatja az orvosilag előírt és alkalmazott más gyógyszerek hatását. További problémát jelenthet, hogy a legtöbb gyógynövény hatóanyagának pontos hatásmechanizmusa és mellékhatása még nem ismert, a hatóanyagtartalom származási helytől, talajtól, időjárástól függően változhat, ezért a tartós alkalmazásuknál ezt is figyelembe kell venni.

Illóolajok: számos illóolaj-tartalmú drogot régóta használnak húgyhajtónak, főleg teának elkészítve. Hatásuk a vesetubulusok többé-kevésbé enyhe izgatásán alapszik, amiért az erősebbek könnyen okozhatnak fehérjevizelést. Emiatt tartós alkalmazásuk ép vese mellett is kellő óvatosságot igényel.

  1. Amerikai tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon): gyenge diuretikus hatása mellett igazolt antiszeptikus hatással is rendelkezik, emiatt húgyúti fertőzések megelőzésére vagy kezelésére használják.
  2. Angyalgyökér (Angelica archangelica): a zellerfélék családjába tartozó gyógynövény, amely fűszeres illatú illóolajat tartalmaz és amely feltehetően felelős a diuretikus hatásért. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Angelicae archangelicae radix néven hivatalos drog.
  3. Apróbojtorján (Agrimonia eupatoria) (Agrimonia procera): Teája különösen nyári hasmenések, vékony- és vastagbélgyulladás kezelésére előnyös, légzőszervi, gyomor-, epe-, máj- és vesebántalmak, továbbá gyomor- és bélhurut elleni tea.
  4. Aprócsalán (Urtica urens): a hivatalos drogja a levele (Urticae folium), amely bizonyítottan rendelkezik diuretikus hatással. (Ph. Hg. VIII.)
  5. Aranyvessző (Solidago virgaurea) A belőle készült forrázatot külsőleg toroköblítésre, teaként fogyasztva pedig magas vérnyomásra, különféle epe-, vese-, hólyag- és májproblémák ellen, nehéz havivérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak esetén használják, továbbá izzasztás és vizelethajtás céljából.
  6. Baracklé (Prunus armeniaca) Erősíti az immunrendszert, védi a sejteket, erősíti a kötőszöveteket, csökkenti a stressz kellemetlen hatásait, javítja az emésztést, gyenge vízhajtó hatású.
  7. Bazsalikom (Ocimum basilicum) gyomor- és bélhurut ellen; köhögéscsillapító és idegerősítő; torokgyulladásban, mint öblögető. A népi gyógyászatban étvágygerjesztőnek, vizelet- és szélhajtónak, köhögéscsillapítónak használják.
  8. Bojtorján (Arctium lappa) folium (levél): epeműködést serkentő, vizelethajtó, és hashajtó, vértisztító hatású. Főzetét magában vagy teakeverékben vizelethajtónak, izzasztónak, epe- és vesekőoldónak, vértisztítónak használják.
  9. Borágó (Borago officinalis) Közismert vizelethajtó, de alkalmazzák vese- és hólyagbántalmak esetén is.
  10. Csuklyás szívvirág (Dicentra cucullaria) a vizelet keletkezését és kiürítését fokozó (diureticum).
  11. Ebvész (Apocynum) tejnedve vízhajtó hatású.
  12. Ezüstös hölgymál (Pilosella officinarum) Vízhajtó tulajdonságának köszönhetően az ezüstös hölgymálban található flavonoidok elősegítik bizonyos káros anyagok kiürülését. A kumarin az epekiválasztást serkenti, valamint antibiotikus hatású.
  13. Erdei pereszlény (Calamintha menthifolia) étvágyjavító, gyomorerősítő szer, növeli a gyomor tónusát, serkenti a gyomorsav elválasztását, vizelethajtó.
  14. Fehér árvacsalán (Lamium album) Enyhe vízhajtó és köptető hatású.
  15. Fehér babhéj (Phaseolus vulgaris) Teája vércukorcsökkentő, vérnyomáscsökkentő, szívműködést serkentő, vese és hólyagbántalmak esetén vizelethajtó hatású.
  16. Fekete bodza (Sambucus nigra) flos (virág): teája meghűlésnél izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító, vértisztító, enyhe hashajtó. - fructus (gyümölcs): hurut ellen izzasztó, enyhe hashajtó és vizelethajtó. - folium (levél) tea: reumás bántalmak ellen, vizelethajtó, izzasztó, lázcsillapító.
  17. Fehér szantálfa (Santalum album) A szantálfát vízhajtó hatása miatt alkalmazza a fitoterápia. A kínai orvostudomány szerint "enyhe, de pikáns ízű" és fájdalomcsillapító hatású. Egyébként szantalol tartalmának köszönhetően hatékony fertőtlenítő hatású a húgyúti fertőzésekben.
  18. Fekete ribiszke (Ribes nigrum) A levélből készített tea vizelethajtó hatású, de fogyasztják magas vérnyomás, szívbajokban, vesebaj esetén mint vizelethajtó - hólyagbántalmakban is használatos.
  19. Festő rekettye (Genista tinctoria) Teája a népgyógyászatban vese- és epeműködést serkenti, vizelethajtó (diureticum), hashajtó (laxans), reuma, köszvény kezelésében, vesekőhajtó. Óvatosan használjuk, mert erős hatású!
  20. Földicseresznye (Physalis) Sok C-vitamint tartalmaz, hatásos a reuma ellen, vízhajtó hatású, napi 3-7 gyümölccsel csökkenthető a vér húgysavtartalma.
  21. Görögdinnye (Citrullus lanatus): a termés húsos, káliumban gazdag, lédús belseje diuretikus hatású. Mindemellett igazoltan gátolja a vesekövek képződését.
  22. Görögszéna csíra Gyógyhatásai közé tartozik a lázcsillapítás, vérnyomáscsökkentő. Serkenti és regenerálja az idegsejtek működését. Segíti az emlékezést. Gyógyítja a hörghurutot. Szoptatós anyáknál növeli a tej mennyiségét.
  23. Gyermekláncfű vagy pongyola pitypang (Taraxacum officinale): Eurázsia mérsékelt égövi részein, így Magyarországon is gyakori gyógynövény. A zömében kora tavasszal virágzó gyógynövény gyökerét és levelét kora tavasszal gyűjtik és szárítják. Teája enyhén, de bizonyítottan hatásos diuretikum (Ph. Hg. VIII.)
  24. Hibiszkuszvirág (Hibiscus sabdariffa): Afrika trópusi területein honos, de sokfelé termesztett növény drogjából (Hibisci sabdariffae flos; Ph. Hg. VIII.) készült tea igazoltan diuretikus hatású és jelenleg az új típusú diuretikumok kutatásának középpontjában áll. A diuretikus hatása mellett Na+-ürítő és vérnyomáscsökkentő hatása is van, amihez K+-visszatartás társul.[48] Hatását az aldoszteron folyadéktér szabályozásának moderálásával magyarázzák.
  25. Illatos ruta (Agathosma betulina) húgyúti fertőtlenítő, (antibakteriális), a vizelet keletkezését és kiürítését fokozó (diureticum).
  26. Jávai citronella (Citronellae javanicum aetheroleum) Baktérium- és gombaölő, csillapítja a lázat, élénkít és frissít, e célból borogatásként használható.
  27. Kecskeruta (Galega officinalis)- Vízhajtó, enyhébb lefolyású cukorbetegség esetén vércukorszint-csökkentő hatását használják ki.
  28. Kerti kapor (Anethum graveolens)- Teája vízhajtóként, illetve felfúvódás, emésztési zavarok, bélpangás, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság, étvágytalanság esetén jó hatású.
  29. Kökény (Prunus spinosa) A szárított virágokból készített forrázata vízhajtó, enyhe hashajtó, húgyúti betegségek ellen használják.
  30. Közönséges boróka (Juniperus communis): bogyótermése a gyógyszerkönyvi nevén Juniperi fructus, amely 0,8% illóolajat (Aetheroleum juniperi) tartalmaz; önmagában és más diuretikus teákkal keverve gyakran használt vizelethajtó. A Gyógyszerkönyvben mindkettő, a borókabogyó és a borókaolaj is hivatalos növényi drog (Ph. Hg. VIII.).
  31. Mecseki-fű (Melittis melissophyllum) A népi gyógyászatban különösen meghűlés ellen jelentős, de kellemes aromája miatt fogyasztják élvezeti teának is. A hajtásából forrázott teát emésztő- és légzőszervi betegségeknél alkalmazzák. Nyugtató hatása miatt gyermekeknek, öregeknek is adható álmatlanság ellen.
  32. Medvehagyma (Allium ursinum) antibakteriális különösen gyomor- és bélfertőzések esetén, emésztési zavarokra, hashajtóhatású (carminativum), vérnyomásra ható (antihypertonicum), érelmeszesedést megelőző (antiarterioscleroticum), szívet védő (cardioprotectivum).
  33. Mezei katáng (Cichorium intybus) Kiváló máj- és veseméregtelenítő hatása miatt a mezei katángot főként a máj és a vese működési zavarainak kezelésére ajánlják. - Elősegíti az epekiválasztást és hatékony bizonyos emésztési zavarok ('felfúvódás, böfögés, bélrenyheség, bélgázképződés') tüneteinek kezelésében.
  34. Mezei zsurló (Equisetum arvense): 7% kovasavat tartalmaz. Meddő hajtásából (Equiseti herba; Ph. Hg. VIII.) készült főzet elősegíti a húgysav kiürülését a vizelettel, ezért évszázadok óta használják köszvény kezelésére. A érgomolyagok (glomerulusok) izgatásával fokozza a vizeletképződést, emiatt vesehomok kimosására is alkalmazható, bő folyadékbevitel mellett.
  35. Nagy csalán (Urtica dioica) Teának a zsenge felső levelek valók. Frissen és szárítva is nagyon jó vértisztító, vérképző, vízhajtó, regeneráló hatású.
  36. Napraforgó csíra (Helianthus annuus) A fogyókúrázók legkedveltebb csírája. Kellemes ízű, jódtartalmú, vízhajtó hatású.
  37. Nyírfa (Betula pendula) A szárított levelének forrázatát vértisztítóként és ízületi, ill. vesebetegségek orvosságaként tartották számon. - Erélyes vizelethajtó, ezért csökkenti az ödémát és a vérnyomást, húgyúti fertőzések esetén enyhe fertőtlenítő, vesekövek képződését gátló hatása van.
  38. Ökörfarkkóró (Verbascum thapsus) Teája hígítja a vért, élénkíti a vese és a máj működését.
  39. Orvosi ziliz (Althaea officinalis) A késő ősszel gyűjtött gyökér bélbevonó (demulcens), vízhajtó (diuretikus), bőrnyugtató (emolliens) és sebgyógyító hatású. - Főzetét általában emésztési és bőrproblémákra használják, főként a száj gyulladásai, gyomorhurut (gastritis), gyomorfekély, bélhurut, bélgyulladás (enteritis) és a vastagbél krónikus gyulladásos betegsége (colitis) kezelésére.
  40. Orvosi acsalapu leveleit (Petasitidis folium) és gyökeres gyöktörzseit (Petasitidis rhizoma et radix) görcsoldó, fájdalomcsillapító ha­tásait gyógyszeripari készítményekben érvé­nyesítik, görcsös fájdalmakkal járó idegi eredetű panaszok, valamint tüdőasztmás betegek kezelésére használnak.
  41. Orvosi füstike (Fumaria officinalis) Gyógyteaként a szárított, virágzó hajtásrészeit használják fel. Már az ókorban is alkalmazták vízhajtóként, székrekedés ellen és epegyógyszerként.
  42. Orvosi kecskeruta (Galega officinalis) Vízhajtó, enyhébb lefolyású cukorbetegség esetén vércukorszint-csökkentő hatását használják ki.
  43. Orvosi lestyán (Levisticum officinale)':' drogja a növény gyökere (Levistici radix), amelyben 0,6-1% illóolaj található, bizonyítottan vizelethajtó hatással bír. (Ph. Hg. VIII.)
  44. Orvosi somkóró (Melilotus officinalis): Emésztési zavarok (felfúvódás, renyhe emésztés, bélgázképződés) kezelésekor és vízhajtóként is jótékony hatású.
  45. Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris): Ismert vérzéscsillapító hatása, gyulladáscsökkentő és vizelethajtó tulajdonsága is.
  46. Petrezselyem (Petroselinum crispum): 2–6% illóolajat (Petroselini aetheroleum) tartalmaz, amely erős diuretikus hatással rendelkezik. Bár az olaj a növény minden részében előfordul, a legmagasabb koncentrációban a termésében (Petroselini fructus) található.
  47. Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria): Szalicilsav-származékainak köszönhetően gyulladásgátló, valamint elősegíti az izzadást. A flavonoidok, amelyek görcsoldó hatásúak, megkönnyítik az epe kiürülését, valamint a nagy mennyiségű káliumsóknak köszönhetően hatékony vízhajtó. - Cseranyagai elősegítik az összehúzódást és a sebgyógyulást. - A növény influenza és lázas állapot kezelésére javasolt, enyhíti a fej- és fogfájást, csillapítja a köszvény és a reuma okozta kisebb ízületi fájdalmakat. - Teája izzasztó, vizelethajtó és lázcsillapító
  48. Bojtorjánsaláta (Lapsana communis): Gyógynövényként hashajtó, vízhajtó, hatásos cukorbetegség ellen.
  49. Ragadós galaj (Galium aparine): Használható bőrbajok, mirigydaganatok, idegrendszeri betegségek, máj, vese, hasnyálmirigy, és lép megbetegedésekben, vesezsugorodás, gennyes vese, nyirokduzzanatok, pajzsmirigy alul- és túlműködés, pajzsmirigy göb esetén, a száj- és a felső légutak rákos és egyéb megbetegedéseiben. - Vízhajtó, vértisztító, izzasztó, idegnyugtató, vérnyomáscsökkentő, görcsoldó, sebgyógyító hatással is rendelkezik.
  50. Tarackbúza (Agropyron repens): hivatalos drogja a tarackbúza-gyökértörzs (Graminis rhizoma; Ph. Hg. VIII.) kovasav és illóolaj tartalmának köszönhetően főzetként enyhe vizelethajtónak használható. Tradicionális használata enyhe húgyúti fertőzések kezelésére is kiterjedt. A közelmúltban feltárt farmakológiai hatásvizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a rizómában található kumársav-cetilészter hozható összefüggésbe a vizelettraktust fertőtlenítő hatásával.
  51. Tea (Camellia sinensis): a növény 0,02-0,04% teofillint tartalmaz, amely több más, a keringésre kifejtett hatása mellett számottevő diuretikus hatással is rendelkezik. A teofillin mellett koffein és teobromin is található a tealevélben, amelyek fokozzák a vese vérellátását, növelve a glomerulusok (érgombolyag) vizelet-szekrécióját.
  52. Télizöld meténg (Vinca minor): Vinkamin alkaloidja kiinduló vegyülete a Cavintonnak. Vérnyomáscsökkentő, agyértágító, vizelethajtó hatású. A népi gyógyászatban „vértisztító”, vizelethajtó teakeverékekben és sebgyógyításra használják.
  53. Tövises iglice (Ononis spinosa): az Európában honos, lágyszárú, félcserje jellegű gyógynövény gyökere a gyógyszerkönyvi nevén (Ononidis radix) (Ph. Hg. VIII.), ononint (isoflavon glikozid) tartalmazó főzete kiváló vízhajtó tulajdonságokkal rendelkezik.
  54. Szappanfű (Saponaria officinalis): Főzetét erős nyálkaoldó szerként használják, vizelethajtó, tisztító, reumás fájdalmakat enyhítő hatása is van. A szaponinok csökkentik a víz felületi feszültségét, ezért mosószerként is használják (innen származik a növény neve).
  55. Szívlevelű turbántok (Tiarella cordifolia): Vizelethajtó (diureticum), főként vese- és húgyúti homokképződés esetén, az emésztőrendszer tónusát növelő (tonicum).
  56. Szúrós gyöngyajakfű (Leonurus cardiaca): Főzete enyhe vérnyomáscsökkentő, idegnyugtató, használják még pajzsmirigy túltengés, prosztatagyulladás kezelésére, menstruáció szabályozására és az ehhez kapcsolódó tünetek kezelésére, illetve vízhajtó és szívserkentőként is, szívtáji, neurotikus panaszok, alvászavar esetén különösen jótékony.
  57. Szürke madársóska (Oxalis corniculata):A növénynek féreghajtó, gyulladáscsökkentő, vérzéscsillapító, vízhajtó, menstruációt elősegítő, lázcsillapító és étvágykeltő hatást tulajdonítanak. Levelének nedve antibakteriális hatású.
  58. Vörös acsalapu (Petasites hibridus):Gyökérfőzete torokgyulladás elleni öblögetésre alkalmas. Levelei gyulladások, kelések borogatására használható. - A levelekből készült tea, köptető, izzasztó, ideges fejfájást, migrént csillapító szer.
  59. Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea):Gyakori húgyúti fertőzésben szenvedők, hólyagbántalmak, gyomorhurut, vagy arra különösen fogékonyak, mint a w:cukorbetegek, rendszeresen úszók, w:vesebetegek, w:vesehomokjuk, w:vesekőképződésre hajlamosak w:prosztata-megnagyobbodáskor, hegesedés vagy daganat miatti vizeletelfolyási akadályoknál javasolt az alkalmazása.
  60. Zeller (Apium graveolens):A zeller elpusztítja a baktériumokat és gombákat a vesékben, a belekben, illetve a gyomorban, fokozza az alhasi vérkeringést, így segíti a szervezetünk méregtelenítését és fokozza az energiaellátásunkat. - Tisztítja a veséket, élénkíti a működésüket, gátolja a homok- és vesekőképződést és vízhajtó hatású, ezzel segíti a vesekő, ill. –homok kihajtási folyamatát is.
Ha keresel találhatsz még többet is...