Heraldikai lexikon/Boglárpajzs

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

A boglárpajzs vagy szívpajzs a boglárhelyen, a pajzs közepén található kisebb pajzs a címerben. Ez általában külön címerként is létezik. A boglárpajzzsal ellátott címer ezért a címeregyesítés egyik formájaként is felfogható. Konrad von Thüringen (†1241), aki élete utolsó éveiben a Német Lovagrend nagymestere volt, 1239 körül ezen tisztsége kifejezéül címerére egy kisebb pajzsot helyezett a rend címerével. Valahogy így jöhettek létre az első boglárpajzsok. Az Ákos nemzetség címerében szintén látható egy kisebb pajzs a sas mellén. Gelre herold címerkönyvében is előfordulnak boglárpajzsok.

Alappajzs2.svg

Ákos István pecsétje‎

Névváltozatok:
szívpajzs (Forgon 49., Gömbös 47., Gudenus I. 21., 232.), kis paizs (Nagy Iván IV. 89.), közép-paizs (Nagy Iván I. 194.), mell-vért (Nagy Iván III. 356.), középvért, szívvért (Nagy Iván I. 40.), középpajzs (Csergheő ArchÉrt. 1888/2. 132.[1]), középpajzs (Gudenus I. 483.), két egymáson fekvő paizs (Nagy Iván V. 114.), czímer vért (Nagy Iván X. 850.)

de: Herzschild
Rövidítések

A boglárpajzs nem számít külön címermezőnek, de az osztott címerekben az általa kitakart mezőket is számításba kell venni, ha meg akarjuk határozni az osztás fokát, akkor is, ha a kitakart mezőben nincs semmilyen címerábra, mivel az a boglárpajzs miatt nem látható.

A boglárpajzs a címer legelőkelőbb, legfontosabb része. Ezért a címerleírást is ezzel kezdjük. Alakja általában megegyezik a főpajzs formájában, de el is térhet attól. Ilyenkor azonban a két pajzs stílusának nagyjából meg kell egyeznie egymással. Nem lehet azonban két távoli korból származó pajzsformát alkalmazni ugyanazon címerben, mert az anakronizmusa miatt antiheraldikus lenne.

A brit szigetektől eltérően a boglárpajzs az európai heraldikában a család eredeti címerét tartalmazza vagy a címer legelőkelőbb elemét, például az uralkodói címerjavítást, illetve valamilyen hivatali jelképet (például a német választófejedelmeknél) vagy a patrónus jelképét (mint az Esterházy címerben).

A boglárpajzs etimológiája[szerkesztés]

A fémveretes pajzsok, középen gömbalakú díszekkel már a 11. századi Bayeux-i faliszőnyegen is előfordulnak. A magyar boglár szó a középfelnémet buckelere, buggeler származéka, melynek jelentése 'köldökös pajzs'. A középfelnémet buckel értelme 'fémveretes pajzsköldök' volt. Ennek végső forrása a latin buccula 'felfújt arc', mely a németbe az ófrancia boucle 'fémveretes pajzsköldök' révén került. Ez a jelentés onnan ered, hogy egykor a pajzsot középen kis félgömbhöz, gombhoz hasonló kidudorodó dísszel látták el. A köldökös pajzsot viselő vitézt németül Bucklernek nevezték és ez volt a neve a gömb alakú silány fémpénznek is. A magyarban minden olyan tárgyat a boklár ~ boglár szóval jelöltek (kardmarkolat, kardhüvely, lószerszám), amelyet a pajzsköldökhöz hasonló fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos dísszel láttak el, elsősorban az ékszereket (csat, fülbevaló stb.).[1] Így pl. a tollforgókat is nevezték boglárnak a magyarban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. TESz. I. 322. l.

Lásd még[szerkesztés]

alappajzs, főpajzs, nagypajzs, köldökpajzs