Heraldikai lexikon/Boglárpajzs
A boglárpajzs vagy szívpajzs a boglárhelyen, a pajzs közepén található kisebb pajzs a címerben. Ez általában külön címerként is létezik. A boglárpajzzsal ellátott címer ezért a címeregyesítés egyik formájaként is felfogható. Konrad von Thüringen (†1241), aki élete utolsó éveiben a Német Lovagrend nagymestere volt, 1239 körül ezen tisztsége kifejezéül címerére egy kisebb pajzsot helyezett a rend címerével. Valahogy így jöhettek létre az első boglárpajzsok. Az Ákos nemzetség címerében szintén látható egy kisebb pajzs a sas mellén. Gelre herold címerkönyvében is előfordulnak boglárpajzsok.
Névváltozatok:
a pajzs közepén egy kis pajzs, a czímer középső kis pajzsa (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 124.), szivpajzs (Tagányi 1880. 6.), szívpajzs (Forgon 49., Gömbös 47., Gudenus I. 21., 232.), kis paizs (Nagy Iván IV. 89.), közép-paizs
(Nagy Iván I. 194.), mell-vért (Nagy Iván III. 356.), középvért, szívvért (Nagy Iván I. 40.), köldökpaizs, parmula, tatárpaizs (mind Nagy Iván 1872-1875. 22.), középpajzs (Csergheő ArchÉrt. 1888/2. 132.[1]), középpajzs (Gudenus I. 483.),
két egymáson fekvő paizs (Nagy Iván V. 114.), czímer vért (Nagy Iván X. 850.)
de: Herzschild
Rövidítések
A boglárpajzs nem számít külön címermezőnek, de az osztott címerekben az általa kitakart mezőket is számításba kell venni, ha meg akarjuk határozni az osztás fokát, akkor is, ha a kitakart mezőben nincs semmilyen címerábra, mivel az a boglárpajzs miatt nem látható.
A boglárpajzs a címer legelőkelőbb, legfontosabb része. Ezért a címerleírást is ezzel kezdjük. Alakja általában megegyezik a főpajzs formájában, de el is térhet attól. Ilyenkor azonban a két pajzs stílusának nagyjából meg kell egyeznie egymással. Nem lehet azonban két távoli korból származó pajzsformát alkalmazni ugyanazon címerben, mert az anakronizmusa miatt antiheraldikus lenne.
A brit szigetektől eltérően a boglárpajzs az európai heraldikában a család eredeti címerét tartalmazza vagy a címer legelőkelőbb elemét, például az uralkodói címerjavítást, illetve valamilyen hivatali jelképet (például a német választófejedelmeknél) vagy a patrónus jelképét (mint az Esterházy címerben).
"Olykor ezek [a négyelt pajzsok] közepét egy kisebb paizs, (koronával vagy korona nélkül) foglalja el. Ezen középső paizsot a németek Herzschieldnek nevezik, mi inkább köldökpaizsnak nevezhetjük, mert a szív mégsem fekszik a mell közepén, míg a köldök inkább a testörzs közepén van. Nevezik ezen középpaizsocskát parmulának is, mely ha monorú (óval) alakú Páris Pápai szerint tatárpaizsnak mondatik." (Nagy Iván 1872-1875. 22.)
"Ha azok közül valamely czimert különösen kiemelni akarunk, akkor azt külön pajzsba zártan az egész czimerre ráviszszük, azon helyre t. i., melyet 1. ábránkon R betüvel jelöltünk meg [boglárgely]. Az ily pajzs szivpajzsnak neveztetik. Ha pedig valamely czimernek kisebb fontosságát, vagy csak éppen accessorius voltát akarjuk kifejezni, akkor azt a pajzs alján egy háromszögü karám [ráma] által befogjuk, s e műtétet beoltásnak hivjuk." (Tagányi 1880. 6.)
A boglárpajzs etimológiája
[szerkesztés]A fémveretes pajzsok, középen gömbalakú díszekkel már a 11. századi Bayeux-i faliszőnyegen is előfordulnak. A magyar boglár szó a középfelnémet buckelere, buggeler származéka, melynek jelentése 'köldökös pajzs'. A középfelnémet buckel értelme 'fémveretes pajzsköldök' volt. Ennek végső forrása a latin buccula 'felfújt arc', mely a németbe az ófrancia boucle 'fémveretes pajzsköldök' révén került. Ez a jelentés onnan ered, hogy egykor a pajzsot középen kis félgömbhöz, gombhoz hasonló kidudorodó dísszel látták el. A köldökös pajzsot viselő vitézt németül Bucklernek nevezték és ez volt a neve a gömb alakú silány fémpénznek is. A magyarban minden olyan tárgyat a boklár ~ boglár szóval jelöltek (kardmarkolat, kardhüvely, lószerszám), amelyet a pajzsköldökhöz hasonló fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos dísszel láttak el, elsősorban az ékszereket (csat, fülbevaló stb.).[1] Így pl. a tollforgókat is nevezték boglárnak a magyarban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ TESz. I. 322. l.