Heraldikai lexikon/Fémek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok: értz-színek (Nyiri 1831. 318.), értz (Uo. 320.), érczszín (Csoma József Turul 1896/1. 13.[2]), érczek (Deák Farkas, Turul 1883/3.[3]), érc (Pallas nagy lexikona, prém címszó), mázak (Rainer 1999. l2. l.)[1], metallum: értz, bányáſzna (Pápai/Bod 391.), æreus: rézbö́l, értzbö́l-való (uo. 28.), ahenus: értz, rézbö́l-való (uo. 35.), métallumok (uo. 36.), æs argutum: pengö́ értz (uo. 61.), damnari in metallum: bánya kö́ vágásra itélni (uo. 181.), electrum: gyanta, értz (uo. 230.), plumbago: ón ezüſ köz-ér <vízvezeték> a' bányában, plébáſz, plumbaria officina: ón bánya, ón mǘhely, plumbarius: ón mives, plumbata: ón golyóbis, plumbeus: ónból-való, fekete, plumbum: ketete ón <ólom>, plumbum candidum: fejér ón <ón> (uo. 474.), tertiarium ſtannum: harmadſzor friſselt fejér ón (uo. 614.)

en: metals, la: metalla, fr: metaux, de: Metale
Rövidítések:

A címerleírás szerint aranyliliom sárga-kék sisakdíszen, ezüst sávok és sisakok, valamint fehér arcú angyal Kassa 1502-es címerében


A fémek a színek és a prémek mellett a heraldikai borítások közé tartozó címertani színezék. Az arany és az ezüst tartozik ide, melyeket a címerábrázolásokon sárgával, illetve fehérrel is lehet helyettesíteni. (A fehér ls a sárga néha külön színként is szerepel.) Az élő heraldika korában az uralkodói pajzsokon és a címeres leveleken is valódi nemesfémeket használtak, melyek idővel kihalványulnak, illetve megfeketednek. Az eredeti fémek ebből eredő félreértése adhatott alapot a holt heraldika korában több nemheraldikus fém megjelenésének is, mint a bronz, réz, ólom, vas, acél, platina.

arany ezüst
sárga fehér vas acél platina réz bronz ólom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rainer Pál: Községi címereinkről Veszprém: Veszprém Megyei Honismereti Egyesület, 1999 [1], fémmáz (S. Turcsányi 2007 Címerhatározó/Békés címere)

Lásd még[szerkesztés]

színek, rejtvénycímer, vonalkázás