Heraldikai lexikon/Négyelt

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Négyelt címer
Magyar (esetleg lengyel) címerek. Lap (84.) a Livro de Aurotos (1416 k.-1417) című portugál címerkönyvből. Egy ismeretlen portugál herold műve, aki részt vett a konstanzi zsinaton.

Névváltozatok:
keresztvágás (Nagy Iván IV. 317. l.), 4 felé osztott (uo. I. 40. l.), négy részre szelt (uo.), négyfelé szelt pajzs (Halaváts Gyula ArchÉrt. 1907. 222.[1]),, négy egymással visszásan ellenkezőleg szinezett udvarú paizs (ou. IV. 22. l.), keresztvágással négy osztályra szelt paizs (uo. VI. 239. l.), keresztvágással négy felé osztott paizs (uo. IX. 385. l.), rendszerint négyfelé osztva (uo. VII. 86. l.), keresztmetszés (uo. IX. 37. l.), négyes pajzs (Szilágyi IV.), keresztvonallal négyelt (Gudenus I. 293. l.), negyedlet (Tört. segéd. 151. l.), négyre osztott (hasított és vágott) paizsmező (Bárczay 14.), felnegyedelt (Bárczay 38.), négyelt egyesített címer (Holl ArchÉrt. 1983. 203. http://real-j.mtak.hu/381/1/ARCHERT_1983_110.pdf), negyedelt (Kalmár János ArchÉrt. 1960. 65.[2]), négyosztatú

fr: écartelé, de: geviert, r.de: geviertet, Qadrierung, en: quarterly, (quartered, divided into fourths; divided into parts; lodged), cs: čtvrcení
Rövidítések

A négyelés a pajzs vagy a mező osztása egy vízszintes és egy függőleges osztóvonallal négy egyforma mezőre. Nem tévesztendő össze a negyedeléssel, mely a hűbéri és rokoni heraldika eljárása ezen viszonyok címertani kifejezésére. Változata a harántnégyelt pajzs. A többszörös vágás és hasítás sakkozott pajzsot eredményez.

A német heraldikában a négyelt kifejezés (geviert) olyan pajzsot takar, ahol az egymással szemben álló mezők azonos színűek. A mezőkben általában egy fém és egy szín váltakozik. Ez a típus a leggyakoribb, de van három- és négyféle borítású alap (négyelés) is.

Négyelt pajzsok a 3., 4. és 5. sorban Matthew Paris 1244 körüli címerkönyvéből. Ezek még nem valódi négyelt címerek, hanem négyelt pajzsok, azaz mesteralakok, mert nem két külön mezőt egyesítettek rajtuk, csak a pajzsot tagolták ezen a módon

A négyelt pajzs kiválóan alkalmas kettő, három vagy négy címer egyesítésére. Két címer egyesítésekor az előkelőbb az 1. és 4. mezőbe kerül, a másik a 2. és 3. mezőbe. Ha a mezőkben nincs semmilyen címerábra, a négyelés nem mező, hanem mesteralak vagy egy (potenciális) alap.

Az osztóvonalak nemcsak egyenes, hanem mindenféle görbe vonalak is lehetnek. Ezek a változatok részben a rokoni heraldika hatására terjedtek el és az angol, a skót stb. heraldikában gyakran a címertörés vagy a rokoni kapcsolatok (szabályos) kifejezésére szolgáltak.

A négyelés eredete[szerkesztés]

A kun öv pajzsai sakkozott pajzzsal és más mesteralakokkal
A kun öv pajzsai mesteralakokkal

A kétféle borítású négyelt pajzs (azaz mesteralak) már a heraldika első évszázadában megjelent, melyre Magyarországon is van korai példa, míg a címerábrákat is tartalmazó külön címerek egyesítése négyelt pajzsban a 13. század elejétől fordul elő. Ha a pajzsban önálló címereket egyesítettek, negyedelésről (de: Quadrierung) van szó.

Kezdetben csak egyszerű, azaz osztatlan címerek léteztek. A négyelt pajzsok a rokoni heraldika hatására terjedtek el széles körben. Kasztília és Leon címerét először 1230 körül egyesítették egy pajzson, kasztíliai Ferdinánd (1217-1252) címerében, hogy kifejezzék vele a két tartomány kivételes helyzetét királyságon belül. A korai négyelések tehát tulajdonképpen negyedelt pajzsok. 1323 körül János (1310-1346), cseh király négyelt pajzsot viselt. 1337 körül az angol király a francia liliomokat és az angol oroszlánokat négyelte egymással.

Magyarországon a négyelés a 15. században terjedt el. Kivételes esetben azonban négyelt pajzsot használt Károly Róbert (1307-1342) király is egyik pénzérméjén (1. és 4. mező liliom, 2. és 3. sávok). Ez Martell Károly címerének a hatását tükrözi. Az Anjou királyok inkább a hasított pajzsot használták a liliomokkal és a sávokkal. A 13. században, elsősorban az uralkodói címereken jelent meg a hasított címer (az uralkodó címere a jobboldali, feleségéé a baloldali mezőben).

Négyelt címerek Gelre herold címerkönyvéből

Egyéb négyelések[szerkesztés]

Tágabb értelemben négyelésnek nevezhető minden olyan tagolás is, amely a címert vagy a mezőt négy részre osztja. Ilyen pl. a háromszor hasított, a háromszor vágott, háromszor harántolt, hátomszor balharántolt stb. címer. Itt is érvényes, hogy a mezőkben legalább, kétféle máznak kell váltakoznia. Négyelt nemcsak egy címer vagy mező lehet, hanem egy mesteralak vagy címerkép is.

Négyelt mezők és címerábrák Gelre herold címerkönyvéből

Lásd még[szerkesztés]

heraldika, negyedelés, harántnégyelt