Heraldikai lexikon/Mező

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Jump to navigation Jump to search
Különféle mezők a pajzson belül (a számok a címerleírási sorrendet jelölik)

A mező a heraldikában a pajzs felülete, mely a címerábrák elhelyezésére szolgál. Az egyszerű címer csak egy mezőből áll, az osztott címer viszont annyiból, amennyi az osztóvonalak által jön létre. Egy címerben tehát csak egy alap lehet, de több mező is, ha osztott címerről van szó, melynek mezői megint csak egy-egy alapból állhatnak.

Névváltozatok:
szelet (Halaváts Gyula ArchÉrt. 1907. 222.[1]), rész (Halaváts Gyula ArchÉrt. 1902. 75.[2]), képes mező (Csoma-Csergheő ArchÉrt. 1884/4. 295.[3]), mezeje [mezeö]: "az kinek mezejen avagy közepin" (Karácsony 1606/1620), tágasság (az 1619-es Gálffy címer leírásában, az ujtordai református egyház levéltárában), mező (Nyiri 1831. 319.; Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 21.[4]), pajzsmező (Gömbös 32.), pajzsrész (Gömbös 36.), czímerrész (Réthy 1890. 191.), szöglet (Nagy Iván V. 324.), udvar (Nagy Iván: osztatlan pajzs), osztály (Nagy Iván: osztott pajzs), osztály (Nagy Iván ArchÉrt. 1870/12. 230.[5]), osztály udvarilag (Nagy Iván), osztály (Thaly Kálmán, VU 1867/18. 215.), szegvény (Turul 1908/2. 52. [Thallóczy]), mező (Thaly Kálmán, VU 1867/18. 215.), udvarka (Nagy Iván IX. 644.), negyed (Forgon 175.: osztott pajzsban), tag, paizsmező-tag (Bárczay 25. 26.: négyelt pajzsban), idom (Bertényi Új m. 21.), sáv (TESz. I. 625.), sík (Gudenus I. 484.), területek (plagas) (Nagy Iván VII. 447.), szelet (Nagy Iván IX. 762.: szelt pajzsban); 1749: mező 'címermező, Wappenfeld' [Csatári J.: Magyar hist. 278. NSz.] (TESz. II. 913.), tag (Bárczay 33.), rész (Mo. címeres könyve 28.[6]), osztás (Myskovszky ArchÉrt. 1889/1. 51.[7]), képes mező (Szendrei 1898. 147.)

fr: champ, sol, en: field, de: Feld, Platz, la: area, campus, alveus, folium, aequor, spatium, plaga, humus, planities, arena
Rövidítések

A heraldikában az egyszerű és osztott címerekben minden üres tér mezőnek számít és minden mezőt alapnak tekintünk, melyben van valamilyen címerábra. A van és a nincs kérdése tehát meghatározza az osztóvonalak által a pajzson létrejövő alakzatok logikáját, szerkezeti értelmét.

Így például az arannyal és kékkel hétszer vágott címerben vagy nyolc mező van vagy csak egy arany-kék alap. Ha az alapnak a kék színt tekintjük, a mezőben 4 arany vágás van. Ha viszont az arany fémet tekintjük az alapnak, a mezőben 4 kék vágás van. Mivel egyik színnek sincs kitüntetett szerepe, nem dönthető el, hogy mezőről, alapól vagy mesteralakról van-e szó. Lehetséges olyan értelmezés is, hogy a 7 vágás által 8 mező jött létre. Itt kap jelentőséget az a kérdés, hogy a mezőben van-e valamilyen címerábra vagy sem. Ha pl. egy címerábrát mindegyik színre ráhelyezzük, (kétféle mázú) alap jön létre, mert továbbra sincs semmilyen kitüntetett szín. A vágások tehát önmagukban csak mesteralakok vagy tagolások. Ha viszont az egyik színben, tagolásban van valamilyen másik címerábra is, az adott tagolás(ok) már nem alapnak, hanem mezőnek számít(anak).

A mező tehát mindig csak olyan pajzsrész lehet, amelyben van valamilyen címerábra (illetve a tarpajzsoknál egy mázból áll) vagy pedig teljesen üres és csak elméleti szempontból van jelentősége, hiszen a címerleírásnál is az alapot használjuk (pl. vörös alapon ezüst kereszt) és nem a mezőt. Gatterer is azon az alapon határozta meg a mező és az alap fogalmát, hogy abban van-e címerábra és szín vagy sem. A mező és az alap közti különbség tehát fontos elméleti szempont az egyszerű és osztott címerek kategóriájának világos megkülönböztetéséhez, ami a címerhatározásnak is az egyik alapja lehet. A mező leggyakrabban az osztott címereknél fordul elő, melyeknél általában több címert egyesítettek egy pajzson.

A német heraldikában a tér (Platz, Quartier) olyan pajzsrész, mely csak színt tartalmaz vagy a két ösztóvonal közti üres területről van szó. Mihelyt ehhez egy címerábra (de: Figur) is járul, a tér mezővé (Feld) alakul át. A tér koncepciója azonban fölösleges, mert a címerek szerkezeti felépításe enélkül is jól magyarázható.

Lásd még[szerkesztés]

alap, pajzs