Címerhatározó/Szőlősy címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Szőlősi, Szőlősy, Szőlőssy, Szőllősy családok címerével foglalkozik.


felsőszőllősi Szőlősy[szerkesztés]

Szőllősy (felsőszőllősi).jpg

Ősi fészke a Nyitra vármegyei Felsőszőllős. Első ismert ősei: Busa fia Gáspár, Gyula fiai Csima, Sámuel, Altony, Csalló, Pál fia Mikó, Botka fiai János és Bene, továbbá István fia Miklós, Csolkez fiai Tamás és Batiz. Tamás 1294-ben homo regius Ivánka mesternek, a Forgáchok egyik ősének beiktatásánál. Benedek fia Marczel, Dénes fia Deés, Módos fiai Simon és Péter, Jakab fiai Ábrahám és Sándor, Ipse fiai Ipoly és Ipuna, végül Mató fia Bátor és Gál fia Sándor, akik 1285-ben osztoznak ősi birtokukon, Szőllősön. Ezek egyikének utóda lehetett Tamás - a XIV. század második felében - kinek fiaitól: Gáspártól (1414-1428.) és Dénestől (1424-1428.) a család két főága származik. Gáspár utóda Miklós (szül. 1572, †1630 táján) a Pozsony vármegyei Alsó-Csöpönyre költözött, házasság útján megszerezvén ezt a birtokot, melyet a XIX. század elején adott el a család. Miklóstól származik a család csöpönyi ága. Dénes utóda szintén Miklós (†1589. előtt), aki Kisherestyéni Gyepes Magdolnát bírta nőül, e házasság révén Felső-Elefántot szerezte s megalapítója lőn az elefánti ágnak, mely a XIX század elején kihalt. Pál 1463-ban Mátyás király kancelláriájának jegyzője; Mihály (az elefánti ágból) 1606 lovaskapitány Bocskay seregében és Sempte várának parancsnoka; János (az elefánti ág barsi mellékágából), 1606-1609-ben Barsmegye alispánja, országgyűlési követ, aki részt vett a zsitvatoroki békét megelőzőleg, a törökökkel folytatott békealkudozásokban. János (a csöpönyi ágból) 1632-ben Nyitra vármegye őrseregének kapitánya; János (az elefánti ágból), Rákóczi híve, 1709-10-ben Nyitra vármegye alispánja; László (a barsi mellékágból) szintén Rákóczi híve, aki szerepel a fejedelem és a szövetséges rendek 1705 szeptember 20-án, a szécsényi gyűlésen, kiállított szövetséglevelének aláírói között; Gáspár (a csöpönyi ágból, szül. 1720, †1781.), kinek anyja Grassalkovich Erzsébet Judith volt, 1773-1782 közt Pozsony vármegye alispánja; Ferencz (1754-1805.) az elefánti ág utolsó sarja, udvari kamarai tanácsos, József (a csöpönyi ágból, szül. 1796, †1844) udvari kamarai tanácsos. - Az ősi birtokot, Felsőszőllőst a XVIII. század elejéig bírta a család. A csöpönyi ágból János (szül. 1772.) telepedett le első ízben Torontál vármegyében, hol a komlósi járás szolgabírája volt. Mint szolgabíró, részt vett az 1809. évi nemesi felkelés szervezésében. Valószínűleg ő hívta meg Torontálba testvérének, Józsefnek (szül. 1753. †1806.) fiát Lajost, akitől a jelenleg virágzó torontáli ág származik. Lajos (szül. 1787. †1868.) ifjú éveit a szülői háznál Alsócsöpönyben töltötte. 1809-ben már Torontál vármegyében szerepel, hol a felkelt nemes sereg hadnagyává választották. Később vármegyei esküdt volt Törökkanizsán és Nagykikindán, majd adószedő. Fiai közül György (szül. 1814. †1870.) 1848-ig a kir. kamaránál szolgált. A szabadságharc után a temesvári első takarékpénztár szolgálatába lépett. Ernő (szül. 1818. †1887.) az 1839-40. évi országgyűlésen Fodor Károly gádi földbirtokos és országgyűlési követ mellett vett részt. 1842-ben megszerezte az ügyvédi diplomát és Torontál vármegye szolgálatába lépett, mint esküdt. 1848-ban szolgabíróvá választották. A szabadságharc után 1870-ig a begaszentgyörgyi uradalomban volt gazdatiszt, később haláláig a billédi érseki uradalom jószágigazgatója. Fiai: Gyula (szül. 1844. †1907.) mérnök. Lajos (szül. 1845, †1902.) részt vett az 1866. évi poroszok elleni hadjáratban, később gazdatiszt. István (szül. 1852) ügyvéd, Lugos város tiszti ügyésze. Kálmán (szül. 1857.), eleinte állami, később magánmérnök volt; 1911 óta Nagybecskerek város mérnöke. 1910-ben kiadta családja történetét.

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Szőlősy 1602[szerkesztés]

Szőlősy Mihály címere 1602.jpg Szőlősy Mihály.JPG

Szőlősy Mihály 1602. szeptember 9., Prága I. Rudolf nemesség és címer általa: Gausai Kovács István R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[1]


Szőlőssy 1675[szerkesztés]

Szőlőssy Mátyás.JPG

Szőlőssy Mátyás 1675. március 6., Bécs I. Lipót címer

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[2]


Rövidítések



Szőlősy 1679[szerkesztés]

Medgyesy Mihály.JPG

Medgyesy Mihály 1679. május 21.,Laxenburg I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Pintér Borbála, gyermekei Mihály, István, Katalin, sógora Pintér Pál, valamint Szőlősy Pál R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[3]


Rövidítések



Szőlősi 1702[szerkesztés]

Szőlősi Mátyás.JPG

Szőlősi Mátyás 1702. november 2., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: fiai István, Mihály, Sámuel, János

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[4]


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Stop hand.svg Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel.

A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges!

The image(s) and/or document(s) on this page are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license.

Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!