Címerhatározó/Balázs címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Jump to navigation Jump to search

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Balázs, Balás családokok címerével foglalkozik.


Gyalui Kovách másképpen Balás[szerkesztés]

Gyalui Kovách.JPG

Gyalui Kovách másképpen Balás István 1610. november 17., Gyulafehérvár Báthori Gábor nemesség és címer általa: gyermekei István, Katalin

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[1]


szentdomonkosi Balás[szerkesztés]

Balás címer az Andrássy féle címereskönyvből; Balás Kristóf kutatásai szerint téves a sipeki Balás családdal való egyeztetése

1634. augusztus 19-én Balás Máté, felesége Balogh Annától született fia István, testvére Gergely és felesége Fodor Annától született fia Pál, II. Ferdinándtól címeres nemeslevelet kapnak, melyet 1634. szeptember 13-án Heves vármegyében hirdetnek ki.

A címer: kék mezőben, zöld hármashalmon ágaskodó kétfarkú aranyoroszlán, jobb első lábában kard.

Sisakdísz: két fekete sas szárny között, vörös ruhás, kardot tartó kar.

Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

(Heves Vármegye Levéltára 1634/5. sz. alatt, a Nagy Iván családtörténeti Értesítő közlése alapján.)

A családot Bikki (Bükki) János, Szentdomonkos birtokosa szabadította fel és támogatta a nemesség megszerzésében. A Borovszky által szerkesztett Heves vármegye monográfiája szerint birtokot is adományozott nekik. Szentdomonkoson 1693-ban Balás György,1699-ben Pál fia Gergely volt birtokos. Az 1754-55-ös nemesi összeírásban több tagja is szerepel a családnak. A család a XVIII. század végén -- Bakó Ferenc tanulmánya alapján (lásd a Heves megyei múzeumok évkönyve AGRIA 1982-83) -- Tarnaleleszre költözik, de a közeli Nádujfaluban is feltűnik.

Nemesi levelük másolata négy oldalból áll. A hitelesítő kancelláriai titkár ugyanaz a Ferenczffy Lőrinc, aki 1635-ben a sipeki címerkérő levelet ellenjegyzi.

Az 1754-es nemesi összeírásban Gergely, Máté (2), Mátyás, Mihály, Pál szentdomonkosi lakosok. (Balás Kristóf közlése, 2010)

  • Irodalom:

Nagy Iván, Családtörténeti Értesítő 1-3. 1899-1901. Bp.

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családai. Budapest, 1906 [2]

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései. Esettanulmány a kelet Tarna-völgy falvairól. Agria. 1982-83. Heves Megyei Múzeumok évkönyve [3]

Balázsy Ferenc (és Szederkényi Nándor II-IV. 1890-93): Heves vármegye története. I. Eger -1899 [4]

Balás Kristóf: A sipeki Balás család. (kézirat é. n.) [Web Concept: HA-Infoservices Grenoble]

Külső hivatkozások:

[5]

sipeki Balás[szerkesztés]

A család címeres levele
sipeki Balás Ferenc, Nógrád vármegye főszolgabírájának pecsétje, 1811
sipeki Balás István, Nógrád vármegye főszolgabírájának pecsétje, 1814

Balas Cimer-Griffes-150.jpg Balás (sipeki).jpg

Sipeki Balás Cimer.jpg

1635. február 27-én Balás Gergely, felesége Dorottya, fia Mihály; valamint testvérei György és felesége Katalin, Lukács és felesége Orsolya II. Ferdinándtól címeres nemeslevelet kapnak, melyet 1636. február 11-én a Nógrád megyei közgyűlésen hirdetnek ki.

A címer: kék mezőben, hármas zöld halmon ágaskodó arany griff, jobb első lábában kard és három fehér rózsa.

Sisakdísz: a pajzsalak növekvően

Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

(Nemesi Évkönyv 1927-28. Budapest)

B. Gergely s általa neje Katalin, fia Mihály, valamint testvérei György, ennek neje Dorottya, továbbá Lukács és Orsolya 1635 február 27-én nyertek címeres nemeslevelet, melyet 1636 február 11-én Nógrád vármegyében hirdettek ki. A család ősi birtoka Zsidó volt, melyet Sipekkel cserélt el, s erre 1743 október 20-án Pálffy Jánostól nádori adományt nyertek. Tagjai közül: Mátyás, Ferencz és Benedek részt vettek az 1684. évi nemesi felkelésben. Gergely, Mihály, János, Albert az 1705. évi nemesi felkelők lajstromában szerepelnek. János 1711-ben Rákóczival együtt kibujdosott, Gergely és Mihály ellenben hazatértek. István, Márton, Mátyás, János, Ferencz, András, György, ifj. János, Péter és Pál az 1734. évi Nógrád vármegyei nemesi összeírásban, a kétségtelen nemesek között szerepelnek. Imre fia Mihály 1761-ben nyer nemesi bizonyítványt Nógrád vármegyétől; Mihály Tokajba szakadt, a hol kamarai ügyész volt. Egyik fia 1806-ban lovassági kapitány volt, másik fia Károly 1790-ben Borsod vármegye aljegyzője, majd nagyváradi kincstári ügyész. Fiai közül László 1835-ben nyer nemesi bizonyítványt Nógrád vármegyétől. Ágoston 1848 előtt a budai kamaránál volt hivatalnok, 1849-ben kormánybiztos. A fenti Imre testvére Mihály volt, ennek fia István, Temes vármegyében királyi ügyész. Fia Antal, Temes vármegye főjegyzője, 1806-ban főszolgabíró; másik fia István 1811-1818 Nógrád vármegye főszolgabirája, 1818-36-ig a vármegye főjegyzője, Sipeken volt birtokos. Utódai közül Barna (szül. 1864.) Nógrád vármegye főszolgabirája. A család többi tagjai: Máté (szül. 1840.) volt országgyűlési képviselö, törvényszéki elnök. Árpád (szül. 1840.) nyug. m. kir. gazd. akadémiai igazgató. Béla (szül. 1853.) erdőfelügyelő, Márton 1848-49. honvédőrnagy. József (szül. 1841.) a nógrádi ügyvédi kamara elnöke. Fiai: Károly Antal (szül. 1877.) Nógrád várm. volt tb. alügyész, ügyvéd, jelenleg kassai jogakad. tanár. Kornél (szül. 1878.) jogtudor, közig. bírósági segédtitkár. Ede (szül. 1825, †1869. ) volt pesti váltótörvényszéki jegyző, fia Béla (szül. 1863.) igazságügyi miniszteri titkár. Ferencz (szül. 1844.) ny. főszolgabíró, 16 év óta balassagyarmati főbíró. János (szül. 1853.) Becskén birtokos. Lajos (szül. 1855.) rozsnyói püspök. Hugó, jogtudor, selmecbányai ügyész. Géza, gyarmati főgimnáziumi tanár. Címer: kékben, hármas zöldhalmon, jobb előlábában három aranycsillaggal megrakott élű kardot tartó arany griff. Sisakdísz: pajzsalak növekvően. Takarók: kékarany-veresezüst.

Sipek egyik fele a Forgách, másik a Nyáry család birtokában volt. A Balások a Nyáry térfélen élhettek, a felszabadítás és a nemesség megszerzése rajtuk keresztül mehetett végbe. Erre utalhat a címerben feltűnő három rózsa.

Nagy Iván valószínűleg egy pecsétgyűrű alapján közölte a címert, s lett a rózsából csillag. Ezt vette át a szakirodalom egészen 1927-28-ig, mert az akkori Nemesi évkönyv írja le először helyesen. Siebmacher, Andrássy és más leírások csillagokat közölnek. Illésy is csak a hevesiek címereslevél másolatát találta meg, a Nógrádi levéltár Fülek ostromakor elégett. Útálta is a nemes vármegye közönsége Thököly kurucait. Az eredeti címereslevél másolatában jól olvasható a "tres rosas" a címer leírásánál. A család mindig a rózsás címert használta. Ezt illusztrálják a XIX. sz. elejéről való pecsétek is.

A család egy része használta csak a sipeki előnevet a XIX. sz. második, és a XX. sz. első felében, így:

-B. Árpád a mosonmagyaróvári akadémia igazgatója,

-B. Barna, felsőházi tag, képviselő,

-B. Béla, zalai főispán, a vakok intézetének nagy támogatója,

-B. Lajos, Rozsnyó püspöke,

-B. Károly, a Pázmány jogi karának dékánja, politikus, statisztikus

-B. Lajos, mérnökszázados, öttusa olimpikon

A Rákóczi táborában megjelent Balások névsora 1703-05 -ből: Balás Gergely, János (zászlótartó, ő követi a fejedelmet a száműzetésbe), György, Márton fia által, ifj. és id. Mihály, Albert testvére által és Péter. Az 1754-55-ös nemesi összeírás nemcsak Nógrádban, de Hevesben (Monostor, Karácsond) és még Bács Vármegyében is talál sok, bizonyítottan sipeki Balást.

(Balás Kristóf közlése, 2010)

Rövidítések

  • Irodalom:

1929-ben, Budapesten jelent meg sipeki Balás Károly, Családi feljegyzések című munkája, amely nagyon sok információt tartalmaz a családra vonatkozóan.[6]

Turul 1930-1/2 Recenzió B. Károly könyvéről

Nagy Iván: Magyarország családai. Pest, 1857.

Siebmacher Wappenbuch. Szerk. Nagy I., Csergheö G., Bárczay O. 1885-1892

Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Bp. 1905

Daróczy szerk. Nemesi Évkönyv 1927-28, 1929.

Balás Kristóf: A sipeki Balás család (1546-1830). Rétság, 1992

Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez. II. Rákóczi Ferenc levelei... Salgótarján, 2004

Balás Kristóf: A sipeki Balás család, adalékokkal Nógrádsipek és Cserhátszentiván helytörténetéhez. Kézirat 2005. (a neten olvasható)

Balás Kristóf: A sipeki Balás család. (kézirat é. n.) [Web Concept: HA-Infoservices Grenoble]

Illésy gyűjtemény, MOL családtörténeti cédulagyűjtemény (Arcanum CD)

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[7]

Ha másképp néztük Pl: 3D útvonal tervezőt térképet

Két sipek is van az Ipolyságban Nógrád-Hont vármegye. Nógrád vármegye (szlovákul: Novohrad; németül: Neograd vagy Neuburg; latinul: Comitatus Nogradiensis vagy Comitatus Neogradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A történelmi Felvidék területéhez tartozott. Területe jelenleg Magyarország és Szlovákia között van felosztva.

Szlovénia Tótország- sipék, volt" a Magyar Királyság délszaki részén.!

 utalás: A Fiúsított ős anya  Bribtihe- Brebirhi Grófság " Bibith, Bibiæ lehetett a Bibity " Horvat Katalin. ,lólábú" tarkósok" medvesek".

a szlovén. Főv.-a Ljubljana." Nem kívánom ennek a „népköztársaságnak" a történetét nyomon követni, csak a hasonlítás kedvéért: 745-től bajor fejedelemség, 788-tól a Frank Birodalom része, a 10. sz. végén számos őrgrófságra esik szét, all. sz.-ban Premysl cseh király birtoka, 1282-1550 között Habsburg tartomány, Krajina néven, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része.

Sipek (Alsó), tót falu, Honth vmegyében, 11 kath., 113 evang. lak. Evang. templom. F. u. többen. Ut. p. Ipolyságh, 3 óra."

"Sipek (Felső), tót falu, Hont vmegyében: 74 kath., 102 evang. lak. Kath. paroch. templom. Bortermesztés. F. u. a primás. ---Sipék (szlovákul Šipice) Teszérhez tartozó, egykor önálló település Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Korponai járásában.- Hont vármegye monográfiája szerint "'Alsósipék, a Ledény patak'Félkövér szöveg' mentén fekvő tót kisközség 26 házzal és 110 ág. h. ev. lakossal; vasúti állomása és távírója, valamint postája Teszéren van. Okleveles említését már 1286-ban találjuk.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sip%C3%A9k

Habsbugr birodalom térkép.

http://mapire.eu/hu/synchron/surveys/?left-layers=here-aerial%2C112&right-layers=osm%2C67&bbox=2161987.9038463356%2C6049577.551087534%2C2165035.830349207%2C6052486.935476638

keresőbe-Iklad-Domony felső, Iklad, Magyarország

első katonai Felmérés 1763-178= Magyarország Katonai felmérése 1941

Az egresi patak ág major ja jól látható,egyezik a Grassalkovich felé csereszerződésben leirat malom présház gazdasági épültetek GPS koordinátái leolvashatok .

Innen szemmel jól látható a másik ág birtoka Domony . az 1830 körül emelt Both-Baghy- Balás(zs)" kúria jelenleg a polgármesteri hivatalnak ad helyet http://domony.hu/hu/szoveg/65/91

Balázs család a zöld puskások között[szerkesztés]

Keldi Farkas Illés, Prekup Kosztin, Mány András, Haragos László, disznópataki Boda György, Antal Miklós, josipláposi Balázs András, Batuza Gergely és János, Román Lukács, Pap János, Hordó István, tordavilmai Géczy János, oláhláposi Pinte György, Isák János, Joszif Demeter, Páska Tivadar, peteritei Frakas Dániel, Bohoczel Konstantin, Lázár Gábor, sósmezői Prekup Farkas, Boér Mihály, bojérfalvai Rogozan Simon (zöld puskások) 1658. augusztus 1. Tasnád II. Rákóczi György nemesség és címer

megj.: a 3. és 4. névnél a keresztnév kikaparva

F 21 Armales B Nr. 17.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[8]

Vö. Puskások címere

Rövidítések


viski Balás[szerkesztés]

Apafi Mihály fejedelem adománylevelének másolata viski Balás Mihály és Márton részére
A címerleírás alapján rekonstruált viski Balás címer

Viski Balás.jpg

A Máramaroson élt viski Balások 1670. október 8-án kaptak nemesi levelet Apafy Mihály fejedelemtől, melyet 2000 táján a Zalaegerszegen élő (viski) Balás István (*Sümeg, 1923) őrzött. Az ő fia Balás István (*1957) pécsi idegsebész. Másik nemesi levelet a Dunaharasztiban élő viski Balás Csanád (1946) őrzi. [9]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[10]


Balázs 1896[szerkesztés]

Balázs Mór címere 1886.jpg

"Késői címereink közé tartozik Balázs Mór címere. I. Ferenc József 1896-ban nemességgel és címerrel tüntette ki a Budapesti Városi Villamos Vasút Rt. vezérigazgatóját „a budapesti földalatti vasút létrehozásában szerzett kiváló és elévülhetetlen érdemeiért”. A címerpajzsban így a földalatti és a szerelvény képét láthatjuk." (Jel. 2006-os évfolyam » Június) [11]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[12]


Lásd még: