Címerhatározó/Kenderesi címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Kenderesi családok címerével foglalkozik.
felsőszálláspataki Kenderesi
[szerkesztés]
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Kenderesi 1631
[szerkesztés]
Kerestető levelét, amely így szól: nemes gyulafehérvári Eperjesi József előadta, hogy jogai védelme érdekében szüksége van az őrá vonatkozó minden okiratra, amelyet a káptalannál őriznek, ezért Mária Terézia megparancsolja, hogy azonnal keressék elő ezeket és adjanak ki róluk pontos átiratot. Kiadva Aranylábútuson birtokon 1770. okt. 25-én. A káptalan megkereste a szükséges iratokat, amelyek így szólnak: A káptalan levélkeresője megtalálta a gyulafehérvári Váradi János számára kiadott kerestető levelet. Amelyben Rákóczi György parancsolja a levélkeresőknek, hogy mivel gyulafehérvári Váradi Jánosnak, Anna gyámjának, aki a néhai thasnádi Farkas György és nemes Demjén Anna törvényes lánya. Jogai védelmében szüksége van az említett néhai Farkas Gergely nemeslevelének másolatára, amely egyben más katonák nemeslevele is. Ezért megparancsolja, hogy keressék meg és adjanak ki róla átiratot Kiadva Gyulafehérvárott 1651. szept. 5-én. Ennek eleget téve a káptalan megtalálta a következő nemeslevelet. Rákóczi György hű szolgálataikért megnemesíti a dévai Nagy Pál kapitány alatt szolgált Kenderesi Tamás, Török Bálint hadnagy, Nagy Péter, Panthos András, Otthomany György vicehadnagy, Kováts Péter, Eperjesi Mihály (a többi felsorolt nevét mellőzték) gyalogos testőröket a mind kétnemű összes örökösükkel együtt.
A következő címert adományozza nekik: vörös színű katonai pajzs, amelynek mezejében egy puskával felszerelt kék ruhás gyalogosokból álló hadsereg egy zászlót követ, amelyet két hadnagy előz meg lovon, a pajzs fölött zárt csatasisak, rajta drágakövekkel és gyöngyökkel díszített királyi korona, amelyből szintén egy kifeszített udvari zászló emelkedik ki, a sisak csúcsából pedig különböző színű foszladékok omlanak alá mindkét oldalt. Ezt a címert használhatják mindenükön, és kezelje őket mindenki nemesként. Ennek bizonyítékául adtuk ki nekik ezt a nemeslevelet Gyulafehérvárott 1631. jún. 23-án. Aláírta Rákóczi György, Kovatzioci István kancellár és Pathai Sámuel titkár. 1632. máj. 12-én hirdették ki Erdély és Magyarország csatolt részei három nemzetének országgyűlésén. Erről pontos másolatot adott ki a káptalan Váradi Jánosnak 1651-ben a Szentháromság utáni 14. vasárnap előtti kedden (aug.29.).
A gyulafehérvári káptalan levélkeresői közlik, hogy a nemes fiú, György, mihályfalvai Eperjesi István és a néhai nemes Kis Borbála fia, aki a néhai marosújvári Kis Bálint és Miske Anna lánya, aki oláhszilvási Miske Tamás lánya. Azt vallotta előttünk, hogy ő kiskorúsága miatt birtokosi jogait, javait, ingóságait egyedül nem tudja védeni és az eltulajdonítottakat visszaszerezni, ezért apjában bízik, hogy ezeket megteszi, ezért teljes körű meghatalmazást ad neki javai, ügyei és anyai birtokrésze kezelésére. Kiadva 1652-ben hamvazószerda utáni napon (febr. 15.). Tehát a megtalált iratokat belefoglaltuk jelen okiratunkba és káptalanunk pecsétjével kiadjuk az átiratot 1770 Szt. Márton püspök ünnepe előtti csütörtökön (nov. 8.).
A káptalanátirata papírral befedett fehér méhviasz pecséttel volt ellátva és egyszerű papírból füzet formában fekete és aranyszínű selyemfonalakkal összefűzve. Mindezt beleírtuk a konvent hiteles jegyzőkönyvébe is és átiratot adtunk ki róla. Kiadva 1770 Szentháromság ünnepe utáni 24. vasárnap utáni kedden (nov. 20.)eperjessycsalad.hu
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913[1]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: