Címerhatározó/Farkas címer
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Farkas családok címerével foglalkozik.
harinnai Farkas
[szerkesztés]A Kacsics nemzetségből származó család.
_s%C3%ADreml%C3%A9ke.jpg)
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
hassági Farkas
[szerkesztés].jpg)
Fejérpataky:
A czímernyerők a Tekule-nemzetség sarjai [1418]. A fő közöttük Hassági Farkas Márton, a ki e kitüntetésre Bosniában, Istriában, Friaulban és Zsigmond király németországi útjai alatt szerzett érdemeket; az adományban részesek még testvérei és rokonai, Delnei Kakas János, Mocholai János, Úzfalvi Pál és János, Komlósi Márton és János, valamennyien egy ugyanazon nemzetség leszármazottai. E czímeradománynyal ismét egy régi nemzetségünk ősi jelvénye ment feledésbe. Csak töredékes pecséttani adatok nyomán sejtjük, hogy a Tekule-nemzetség régi czímere két szarvasagancs volt, tehát oly ábrázolás, a melyhez az új czímer semmiben sem hasonló. A czímerszerzők utódai, és első sorban a ma is élő Úszfalvi úszok, többé-kevésbbé következetesen ragaszkodtak a Zsigmond királytól kért és kapott czímerhez, mely a jelképesek sorába tartozik, mert minden valószinűség szerint a fő czímerszerzővel megtörtént vadászati eseménynek őrzi meg emlékét.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
Tóth:
1535-ben Farkas László sárosmegyei főispán. [Mindkét ág részére Zsigmond királytól kap czímert Farkas János fia Márton, melynek pajzsában felső lábaival emelkedő farkas van, keresztet tartva, a pajzstetőn három rózsával. A czímer különben a Delnei Kakas-, Mocsolyay-, Usz- és Kom lósy-családok közös czímere. Ez a család kapja Szent-Pétert, a vár lerontásával Alsó- és Felső-Sebest, míg a másik ág Kőrösfeő-ről és Váralja-ról czímezi magát.]
- Irodalom:
Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. Budapest, I. 1909. 222. [1] [2]
- Külső hivatkozások:
Farkas 1526-1564
[szerkesztés]
Farkas András 1526-1564 I. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Katalin, testvérei Márton, Mihály, atyafia Farkas Marianus
P 1309 Csoma cs. lt. 29. t.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
ceeki Farkas
[szerkesztés]
Ceek-i Farkas (Farkas de Ceek) András és Simon – megszólításuk agilis – általuk feleségeik, Dorottya és Zsófia 1592. június 8-án Prágában I. Rudolf királytól címereslevelet nyertek, amelyet először 1593-ban Komárom (elmosódott), majd utóbb 1616-ban Esztergom vármegyében hirdettek ki.* [* MUO 52. Régi jelzet: Ltsz. 468/1914.]
Az eredeti pergamen oklevelet* [* 605x720/135/105x95 mm.] az uralkodó, valamint Himmelreich Liburtius írta alá. Teljesen ép pecsétje kék-fehér-vörös-arany zsinóron függ.
A címerkép arany keretben sötétkék alapon növényi ornamentikával díszített mezőben, két oldalt női alakok mellképe közt ovális arany keret világoskék mezejében helyezkedik el. A leírásban szereplő címer: „Álló katonai pajzs vörös színben, ennek közepén a pajzs bal oldalától páncéllal borított, behajlított emberi kar kinyújtva, kezében íjat erősen tart, efölött sugárzó arany csillag látható. A pajzsra zárt katonai sisak fekszik királyi koronával, amit az előbbihez mindenben hasonló emberi kar díszít, ami három nyilat erősen tartva tűnik elő. A sisak tetejéről vagyis ormáról mindkét oldalon sisaktakarók vagy szalagok vörös és arany színben a pajzs oldalait körülfolyják és illően díszítik.”* [* „Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, in cuius medio a sinistro scuti latere brachium humanum armis indutum incurvatim protendi et manu arcum fortiter tenere supraque illud stella aurea rutilare conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam militarem clausam regia corona priori per omnia simili brachium humanum tres sagittas fortiter teneri producente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis utrinque rubri et aurei colorum in scuti oram fluitantibus illudque decenter exornantibus.”]
A viszonylag egyszerű címerképhez ritkábban előforduló díszes keret kapcsolódik. A címerszerzőről vagy utódairól nem jelenleg nem áll rendelkezésre levéltári anyag, és nem tájékoztatnak a fontosabb családtörténeti munkák sem.
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 49. (PhD értekezés) [5]
- Külső hivatkozások:
Farkas család a hajdúk között
[szerkesztés]
Címerszerzők: Csomaközy András, kapitányai: Szilassy (Szylassy) János, Kövi (Keovy) Miklós, Pallai (Palay) Pál, Kovács (Kovacz) Albert, Somogyi (Somogy) György, Farkas Mihály, Elek János, Csatári (Chiatary) János, Szénási (Szenassy) Mátyás, Nagy Mátyás, Füzi (Fwzy) István, Hajdú (Haydu) Gergely és a 9254 hajdú.
4. T. 9. Bocskay István 9253 hajdúnak c. n. l. és Vámos-Pércsre Szabolcs megyében donátiót ad. [Korpona,] 1605. XI. 12. Kihird: [Kárász,] Szabolcs vm. 1606. XII. 4. – Eredeti Hajdu vm. lt. Turul 1905. évf. 178. l. [jelzet: MUO. 78.]
- Irodalom:
Horváth Sándor: A hajduk közös czimeres nemeslevele 1605-ből. Turul, 1905. 4. 174–179.
Külső hivatkozások:
gibárti Farkas
[szerkesztés]A család 1611-ben tünik föl Abaujvármegyében, a hol Farkas Mihály ugyanez évben nyer czimerlevelet s a megyei gyülésen kihirdetteti. A család birtokos volt Gibárton, melyre a nevezett Mihály 1609-ben nádori adományt nyer - Panka Péter magvaszakadtán - Thurzó Györgytől. Utolsó sarja, szintén Mihály, még a XVII. században halt el.
Czimere: Leveles koronából növekvő két farku oroszlán, emelt jobbjában görbe kardot tartva. Sisakdísz a pajzsalak.[6]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Alsótakácsi Farkas
[szerkesztés]
Alsótakácsi Farkas Mihály és fiai; Lőrinc, Miklós és János részére 1616. április 18-i keltezéssel kiadott címeres nemeslevelet a törökök kiűzését majd az azt követő konszolidációt követően 1744. július 9-én erősítették meg. A család címere csücskös talpú címerpajzs vörös mezejében jobbra tekintő, könyökben hajlott páncélos férfikar kivont kardot tart, amelyre ezüstkígyó tekeredik. A pajzs feletti zárt címersisak háromágú aranykoronájából természetes színű, jobbra tekintő természetes színű egyszarvú növekedik. A címertakarók jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös színűek.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Farkas 1629
[szerkesztés]
Farkas Tamás 1629. május 10., Bécs II. Ferdinánd nemesség és címer általa: fiai István, Pál, testvérei András, Mihály
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Koszta másképpen Farkas
[szerkesztés]
Pecsétszegi Koszta másképpen Farkas 1630. április 16., Kolozsvár Brandenburgi Katalin címer általa: fiai Máté, János
F 21 Armales K 13
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
tasnádi Farkas
[szerkesztés]
Kerestető levelét, amely így szól: nemes gyulafehérvári Eperjesi József előadta, hogy jogai védelme érdekében szüksége van az őrá vonatkozó minden okiratra, amelyet a káptalannál őriznek, ezért Mária Terézia megparancsolja, hogy azonnal keressék elő ezeket és adjanak ki róluk pontos átiratot. Kiadva Aranylábútuson birtokon 1770. okt. 25-én. A káptalan megkereste a szükséges iratokat, amelyek így szólnak: A káptalan levélkeresője megtalálta a gyulafehérvári Váradi János számára kiadott kerestető levelet. Amelyben Rákóczi György parancsolja a levélkeresőknek, hogy mivel gyulafehérvári Váradi Jánosnak, Anna gyámjának, aki a néhai thasnádi Farkas György és nemes Demjén Anna törvényes lánya. Jogai védelmében szüksége van az említett néhai Farkas Gergely nemeslevelének másolatára, amely egyben más katonák nemeslevele is. Ezért megparancsolja, hogy keressék meg és adjanak ki róla átiratot Kiadva Gyulafehérvárott 1651. szept. 5-én. Ennek eleget téve a káptalan megtalálta a következő nemeslevelet. Rákóczi György hű szolgálataikért megnemesíti a dévai Nagy Pál kapitány alatt szolgált Kenderesi Tamás, Török Bálint hadnagy, Nagy Péter, Panthos András, Otthomany György vicehadnagy, Kováts Péter, Eperjesi Mihály (a többi felsorolt nevét mellőzték) gyalogos testőröket a mind kétnemű összes örökösükkel együtt.
A következő címert adományozza nekik: vörös színű katonai pajzs, amelynek mezejében egy puskával felszerelt kék ruhás gyalogosokból álló hadsereg egy zászlót követ, amelyet két hadnagy előz meg lovon, a pajzs fölött zárt csatasisak, rajta drágakövekkel és gyöngyökkel díszített királyi korona, amelyből szintén egy kifeszített udvari zászló emelkedik ki, a sisak csúcsából pedig különböző színű foszladékok omlanak alá mindkét oldalt. Ezt a címert használhatják mindenükön, és kezelje őket mindenki nemesként. Ennek bizonyítékául adtuk ki nekik ezt a nemeslevelet Gyulafehérvárott 1631. jún. 23-án. Aláírta Rákóczi György, Kovatzioci István kancellár és Pathai Sámuel titkár. 1632. máj. 12-én hirdették ki Erdély és Magyarország csatolt részei három nemzetének országgyűlésén. Erről pontos másolatot adott ki a káptalan Váradi Jánosnak 1651-ben a Szentháromság utáni 14. vasárnap előtti kedden (aug.29.).
A gyulafehérvári káptalan levélkeresői közlik, hogy a nemes fiú, György, mihályfalvai Eperjesi István és a néhai nemes Kis Borbála fia, aki a néhai marosújvári Kis Bálint és Miske Anna lánya, aki oláhszilvási Miske Tamás lánya. Azt vallotta előttünk, hogy ő kiskorúsága miatt birtokosi jogait, javait, ingóságait egyedül nem tudja védeni és az eltulajdonítottakat visszaszerezni, ezért apjában bízik, hogy ezeket megteszi, ezért teljes körű meghatalmazást ad neki javai, ügyei és anyai birtokrésze kezelésére. Kiadva 1652-ben hamvazószerda utáni napon (febr. 15.). Tehát a megtalált iratokat belefoglaltuk jelen okiratunkba és káptalanunk pecsétjével kiadjuk az átiratot 1770 Szt. Márton püspök ünnepe előtti csütörtökön (nov. 8.).
A káptalanátirata papírral befedett fehér méhviasz pecséttel volt ellátva és egyszerű papírból füzet formában fekete és aranyszínű selyemfonalakkal összefűzve. Mindezt beleírtuk a konvent hiteles jegyzőkönyvébe is és átiratot adtunk ki róla. Kiadva 1770 Szentháromság ünnepe utáni 24. vasárnap utáni kedden (nov. 20.) eperjessycsalad.hu
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913[10]
- Külső hivatkozások:
- Lásd még: Balogh címer
Farkas 1647
[szerkesztés]
Farkas István 1647. március 19., Pozsony III. Ferdinánd nemesség megerősítése és címer általa: atyafiai János, Mihály, testvérei Mihály, Gáspár, Ferenc
P 1617 Inárcsi Farkas cs. 2.. tétel
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
belényesi Farkas
[szerkesztés]
Belényesi Farkas másképpen Szűcs Péter 1647. március 29., Gyulafehérvár I. Rákóczi György nemesség és címer általa: felesége Kórodi Katalin, fia András
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
keldi Farkas
[szerkesztés]A zöld puskások közé tartozó családok (első és második címeres levél):
Fejér György, Boda Zakariás, Pap Péter, Marton Illés, Varga Mihály, Bretan Zakariás, Koncz István, Lukács Péter, Vlaik János, Ravasz Máté, Illyei Pál, Marján Farkas, Péter István, Marián Márk, Flora Tódor, György János, Illyes Tódor, Sztoján Tamás, Sztoján Pál, Marian János, Boda Dániel.
Keldi Farkas Illés, Prekup Kosztin, Mány András, Haragos László, disznópataki Boda György, Antal Miklós, josipláposi Balázs András, Batuza Gergely és János, Román Lukács, Pap János, Hordó István, tordavilmai Géczy János, oláhláposi Pinte György, Isák János, Joszif Demeter, Páska Tivadar, peteritei Frakas Dániel, Bohoczel Konstantin, Lázár Gábor, sósmezői Prekup Farkas, Boér Mihály, bojérfalvai Rogozan Simon (zöld puskások)
1658. augusztus 1. Tasnád II. Rákóczi György nemesség és címer
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Vö. Puskások címere
peteritei Farkas
[szerkesztés]A zöld puskások közé tartozó családok (első és második címeres levél):
Fejér György, Boda Zakariás, Pap Péter, Marton Illés, Varga Mihály, Bretan Zakariás, Koncz István, Lukács Péter, Vlaik János, Ravasz Máté, Illyei Pál, Marján Farkas, Péter István, Marián Márk, Flora Tódor, György János, Illyes Tódor, Sztoján Tamás, Sztoján Pál, Marian János, Boda Dániel.
Keldi Farkas Illés, Prekup Kosztin, Mány András, Haragos László, disznópataki Boda György, Antal Miklós, josipláposi Balázs András, Batuza Gergely és János, Román Lukács, Pap János, Hordó István, tordavilmai Géczy János, oláhláposi Pinte György, Isák János, Joszif Demeter, Páska Tivadar, peteritei Frakas Dániel, Bohoczel Konstantin, Lázár Gábor, sósmezői Prekup Farkas, Boér Mihály, bojérfalvai Rogozan Simon (zöld puskások)
1658. augusztus 1. Tasnád II. Rákóczi György nemesség és címer
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Vö. Puskások címere
ködi Farkas
[szerkesztés]
Irodalom:
Külső hivatkozások:
http://www.eperjessycsalad.hu/
Farkas 1669
[szerkesztés]
Alsószalóki Krivácsy Mátyás 1669. július 19., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Anna, testvére Péter, fiai Pál, Fábián, másik testvére Krivácsy György, veje Farkas György, sógorai Szalóky Tamás, Gliviczy András, nővére Ágnes, annak fia Jados Péter és ezek családja
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
kövesdi Farkas
[szerkesztés]
Kövesdi Farkas János 1679. június 15., Gyulafehérvár Apafi Mihály nemesség és címer
F 21 Armales F nr. 11
alsóeőri Farkas
[szerkesztés]Vas vármegyei származású nemesi család, melyeknek az ősei az I. Károly magyar király által Borostyánkő és Németújvár között letelepített határőrök. Őket 1327-ben a királyi nemes szolgák sorába emelte, majd később a királyi nemes szolgák utódai 1582. február 28-án, majd 1611. évi február 16-án Alsó- és Felső-Eörre nyertek adományt. Farkas Ádám, neje Németh Ilona, rokonaival együtt, 1690. április 2-án nyert címerlevelet I. Lipót királytól. Farkas Ádám, aki Farkas Lukács fia, és Farkas János unokája, atyafiságban állt Farkas Mihállyal, Farkas Péter fiával, Farkas Lukács unokaöccsével, aki Zalaboldogfát vásárolta meg a 17. század második felében. Farkas Ádám rokona, Farkas Tamás, aki szintén részesült az 1690-es adományban, gyermeket nemzett: Farkas Mihály, aki 1751-ben nemesi bizonyítványt nyert Vas vármegyétől, melyet 1763-ban Somogy vármegyében hirdettetett ki. Mihály fia, István pedig Somogy vármegyétől nyert nemesi bizonyítványt.[1]
Az armálisnak az egyik egyenesági leszármazottja alsóeőri Farkas Géza (1870–1944), az országgyűlés Felsőházának a tagja, hercegprímási uradalom intéző, közgazdasági író, az Országos Dohánytermelő Egyesület alelnöke, földbirtokos. Farkas Gézának a nővére alsóeőri Farkas Anna (1859-1897), akinek a férje nemespanni Czobor Gyula (1841-1908), prímási uradalmi intéző; Czobor Gyula és alsóeőri Farkas Anna gyermeke nemespanni Czobor Imre (1883–†?), kerületi kormánybiztos, Komárom és Esztergom vármegyék főispánja 1920-tól az újabb vármegyerendezésig.
Farkas Géza fivére alsóeőri Farkas Ferenc (1852–1916), hercegprímási uradalmi nagybérlő, akinek nejétől,Szlamka Anna Anasztázia (1859–1936) asszonytól született egyik lánya alsóeőri Farkas Anna (1892–†?), első férje keleföldi Röck Béla (1882–1932), gépészmérnök, a második nagykállói Kállay Tamás (1875–1963), majd a harmadik férje gróf Khuen-Héderváry Sándor (1871–1946) császári és királyi kamarás, magyar királyi titkos tanácsos, diplomata, nagybirtokos volt.
Címerleírás: kékben, zöld lapon, zöld dolmányos, vörös öves, hajadonfőt álló, sárga csizmás, vörös nadrágos, lövésre kész, puskás magyar vitéz. Sisakdísz: kinövő, természetes színű farkas. Takarók: kék-arany és vörös-ezüst.
boldogfai Farkas
[szerkesztés]
A boldogfai Farkas család címere (1690): "Reneszánsz pajzsban, kék udvarában, zöld mezőn jobbra futó természetes színű farkas. A sisakdísz: kiemelkedő vörös ruhás puskát tartó vitéz. Takarók: kék-arany és vörös-ezüst".
A család az alsóeőri Farkas családnak egy leágazása. Bécsben 1716 március 22-én III. Károly magyar király az Zala vármegyei boldogfai, andráshidai és alibánfai földbirtokokat adományozta nemes Farkas Mihály és ságodi Péter Éva frigyéből származó három gyermekének, boldogfai Farkas Istvánnak, Péternek és Jánosnak.[2] Boldogfai Farkas János helyettes főszolgabírónak és Sidy Dorottyának a fia, boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770), Zala vármegye alispánja, felvette az I. Lipót magyar király által 1690 április 2-án adományozott kancsóci birtokos alsóeőri Farkas atyafiainak a címerét. Erről a Vas vármegyei településről származott Farkas Ferenc dédapja, Farkas Péter, aki Zalába vándorolt át. Farkas Péternek a fivére Farkas Lukács, apjuk Farkas János kancsóci földbirtokos volt. Farkas Lukácsnak a gyermekei Farkas Ádám és más rokonai, akik név szerint részesültek az 1690-es adományban. A pajzs alakja és a sisak dísze úgy tűnik átcserélődött az 1690-es armálishoz képest; ha szándékos vagy véletlen nem ismeretes.
A boldogfai Farkas családnak a leszármazottja boldogfai Farkas Imre (1811-1876), a zalaegerszegi járás főszolgabírója, földbirtokos, akinek a fia boldogfai Farkas József (1857–1951), jogász, országgyűlési képviselő, földbirtokos. Farkas József fia, boldogfai Farkas Tibor (1883–1940) jogász, nemzetgyűlési képviselő (1922–1926), majd országgyűlési képviselő (1931–1935), ügyvéd, huszárezred tartalékos kapitánya, földbirtokos, a legitimizmus egyik kiemelkedőbb képviselője. Tibor fivére boldogfai Farkas Dénes (1884–1973), országgyűlési képviselő, földbirtokos.
A család legifjabb ágából származott boldogfai Farkas Ferenc (1838–1908) Zala vármegye számvevője, pénzügyi számellenőre, földbirtokos, akinek a gyermekei: vitéz boldogfai Farkas Sándor (1880–1946) császári és királyi ezredes, az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, 1935 és 1939 között Zala vármegye Vitézi Rend székkapitánya, a Zala megyei Országos Nemzetvédelmi bizottság parancsnoka, valamint dr. boldogfai Farkas István (1875–1921) jogász, a sümegi járás főszolgabírója, Boldogfai Farkas Sándor (1907–1970), szobrászművész, boldogfai Farkas Endre (1908–1994), vezérkari őrnagy, földbirtokos, illetve eőri és boldogfai Farkas Ákos András (1985), okleveles politológus, okleveles történész, genealógus.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Külső hivatkozások:
Jegyzetek:
- ↑ http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0011/20.html
- ↑ Irodalom: A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 31. kötet - 147 - 155. oldal
Farkas
[szerkesztés]
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
farkasfalvi Farkas
[szerkesztés]
farkasfalvi Farkas Kálmán címere, Ferenc József, 1913
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Lásd még: