Címerhatározó/Tekele nemzetség címere
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Tekele nemzetség címerével foglalkozik.
Tóth:
A Thekule-nemzetség czímere. A családi czímereknek nincs közös típusuk. A régi czímerek inkább egyeznek a pecséteken. 1418-ban armálist kapnak: a Harsághi Farkas-, Delnei Kakas-, Mocsolyalyay-, Uszfalvy- és Komlóssy-családok. Naturalisztikus czímer: kék pajzsban kerek sövényből növekvő medve, torkába lőtt nyíllal, első karmaiban zöld leveles vörös rózsát tartva. Ez a Sd. [sisakdísz] Mindazáltal a nemzetség közös czímer-alakja nem ez, hanem a szarvas-motivum, melyet több-kevesebb változtatással valamennyi család megtart. Csupán a Dobay-család mai czímere teljesen idegen motivumú (női mellkép, melynek jobb karját olajág pótolja.)
Közös szarvas-motivum: Roskoványi Miklós 1474—82-iki alispán pecsétje: pajzsban emberi törzs, mely a jobb karját felnyujtja, a bal karja helyén pedig szarvasagancs emelkedik.
Dobay György 1495-iki pecsétje: szarvasfej.
Roskoványi Kálmán 1568-iki pecsétje: pajzsban növekvő ember, aki a jobb karját felnyujtja; a balja helyén szarvasagancs van, mely a feje felé hajlik.
Roskoványi István 1639-iki pecsétje: koronából növő ember felnyujtott karokkal; a bal keze szarvasagancsot tart.
Balpataky Ferencz 1644-iki pecsétje: lépő szarvas, fenn balra befelé fordult holdsarlótól kísérve.
Dobay János 1638—39-iki nógrádmegyei alispán pecsétje: koronából növő férfi, aki leeresztett jobbjában üstökénél fogva török fejet tart, emelt baljában pedig a feje fölött szarvasagancs van. Sd. ugyanaz.
A XVIII. században nagyot változik a Dobay-Roskoványi-czímer; a férfi a szarvasagancscsal Sd-szé válik, míg a pajzsba a herold-alak lép s a három pólya. Ezeknek a helyzete és alakja (haránt, balharánt, simaoldalú és hullámos) változik családonkint. Az 1474-iki czímer egyéb iránt hasonlít a Bárczay 1421-féléhez: ott a jobb, itt a balkar helyén van a szarvasagancs. Az ősi czímer ezek szerint csak a következő lehetett (Csoma J. szerint): pajzsban egyes szarvasagancs; Sd.: emberi törzs, melynek balkarját a pajzsbeli szarvasagancs pótolja. A többi változat a szokásos átalakulási folyamatot mutatja. A Dobay-féle mai czímer nőalakja és a jobbkart pótló olajág is ilyen kombináczió.
Thekule-családok még: Salgóy és Pankotay.
- Irodalom:
Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. Budapest, I. 1909. 224-226. [1] [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: