Címerhatározó/Márton címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Marton, Márton családok címerével foglalkozik.


nemesnépi Marton[szerkesztés]

  • Irodalom:

Zala megye honos nemesi család. Idősebb nemesnépi Marton György (1730–1795) táblabíró, zalalövői főszolgabíró, földbirtokos és nemes Visy Anna (1743–1817) fia, ifjabb nemesnépi Marton György (1767-1843) táblabírónak, zalalövői járás alszolgabírájának címeres viaszpecsétje látható (Zala megyei levéltárban őrzödött meg). Ifjabb nemesnépi Marton Györgynek két fia született nemes Patay Rozáliától: nemesnépi Marton József (1797–1858) táblabíró, az egerszegi, majd zalalövői alszolgabíró, andráshidai földbirtokos, valamint nemesnépi Marton Pál (1806–1893), söjtöri földbirtokos, táblabíró.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Címer: A pajzs kék mezejében a két hátsó lábon álló arany griffmadár, amely török fejjel átszúrt görbekardot tart a mancsában. Sisakdísz: török fejjel átszúrt görbekardot tartó könyöklő páncélos kar. Takarók: kék-arany.

Külső hivatkozások:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesn%C3%A9pi_Marton_csal%C3%A1d


zsarolyáni Márton[szerkesztés]

Szatmár vármegye törzsökös családja, mely már a XIV. században Zsarolyán ura volt. 1582-ben Mánd birtokra kapnak kir. adományt György és Albert testvérek, kiknek utódai a Mándy előnevet vették fel. Péter 1590-ben Zsarolyánra új adományt kap. A Zsarolyánban donatárius Márton utódai Hajduszoboszlóra származtak és a Szoboszlai előnevet használták. Egy téves anyakönyvelés következtében e néven szerepeltek is, de Mihály és János fiai egy nemesi per folyamán a tévedést kimutatták és ettől kezdve ismét a Márton nevet használták. A család Pest és Bihar vármegyében is igazolta nemességét. Zsarolyánon és Mándon kívül még Bere, Majtis, Kisszekeres, Tibatelek és az elpusztított Kincse községekben volt birtokos. Tagjai közűl a hajdumegyei ágból: József, ( † 1858), debreczeni lelkész. - Fiai: Károly (szül. 1815.) mérnök. - I. Lajos, (szül. 1817.) debreczeni ügyvéd; 1848-ban ő szervezte és tanította be a honvéd-zenekart. - II. Lajos, 1847-ben Budapesten ügyvéd. - Imre és Kálmán, debreczeni ügyvédek. - Sándor, ( † 1861.), nagykárolyi kir. erdőmester. - Ferencz, ismert nevű író. Irói neve: Abonyi Lajos. - Ennek fia Lajos a Nemz. Muzeumban s. őr. - A szoboszlai ágból: István hajdukapitány volt. - Simon 1517-ben szendrői kapitány. - Péter, 1613-ban szolgabíró. - II. Tamás, 1663-ban szolgabíró.

Czímer: kékben, zöld alapon álló, pánczélos, nyíltsisakos vitéz, jobbjában buzogányt tart, balját csípőjén nyugtatja. Sisakdísz: zerge, ugrásra emelkedően. Takarók: kékarany, vörösezüst. [1]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések


Marton 1636[szerkesztés]

Marton Mihály 1636. január 10., Bécs II. Ferdinánd nemesség és címer általa: testvérei Mátyás és Bálint Mihály

P 773 Lad. RRR 83/36

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]

Rövidítések


Marton[szerkesztés]

Vas vármegyéből származik, hol Meszlen községben volt birtokos. E helységre I. Rudolf és II. Ferdinánd királyoktól adományt nyert. Tagjai közül Gergely 1647-ben meszleni birtokosként szerepel. Az 1731 jún. 18-án Felső-Bükk községben tartott nemesi vizsgálat alkalmával Sopron vármegye rendei előtt igazolta nemességét. Az 1754-55. évi nemesi vizsgálatok alkalmával Sopron vármegyében újólag igazolván nemességét, a családból Lászlót, Istvánt és Sándort vették fel Sopron vármegye nemeseinek névsorába. Sopron vármegyéből a család Somogy vármegyébe költözött, hol 1839 aug. 1-én hirdettethette ki nemességét. Tagjai közül Andor jelenleg a Torontál vármegyei Gazdasági Egyesület főtitkára. Címer: (színjelzés nélkül) leveles koronán felugró ló. Sisakdísz: hatágú aranycsillag.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések


Marton család a zöld puskások között[szerkesztés]

A zöld puskások közé tartozó családok (első és második címeres levél):

Fejér György, Boda Zakariás, Pap Péter, Marton Illés, Varga Mihály, Bretan Zakariás, Koncz István, Lukács Péter, Vlaik János, Ravasz Máté, Illyei Pál, Marján Farkas, Péter István, Marián Márk, Flora Tódor, György János, Illyes Tódor, Sztoján Tamás, Sztoján Pál, Marian János, Boda Dániel.

Keldi Farkas Illés, Prekup Kosztin, Mány András, Haragos László, disznópataki Boda György, Antal Miklós, josipláposi Balázs András, Batuza Gergely és János, Román Lukács, Pap János, Hordó István, tordavilmai Géczy János, oláhláposi Pinte György, Isák János, Joszif Demeter, Páska Tivadar, peteritei Frakas Dániel, Bohoczel Konstantin, Lázár Gábor, sósmezői Prekup Farkas, Boér Mihály, bojérfalvai Rogozan Simon (zöld puskások)

1658. augusztus 1. Tasnád II. Rákóczi György nemesség és címer

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

Vö. Puskások címere

Rövidítések


altorjáni Márton[szerkesztés]

Altorjáni Márton Ferenc 1725. július 5., Bécs III. Károly nemesség és címer általa: felesége név nélkül, gyermekei Péter, András, Ferenc, Lőrinc, Simon, István

F 7 Armales No. 67

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[4]



Marton, Naprágy[szerkesztés]


  • Irodalom:

Faggyas István: A Sajó és a Szuha vidékének kisnemessége. GÖMÖR NÉPRAJZA XVI. Debrecen, 1988. 90. [5]

  • Külső hivatkozások:


Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs