Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Bogarak/Kopogóbogár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 4131 bájt

Kertészet

Kopogóbogár


Kopogóbogár


Kopogóbogár
(Anobium punctatum, Syn: Anobium striatum)
Más neve(i): faszú


A kis kopogóbogár a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak rendjéhez, ezen belül az álszúk családjához tartozó faj.
A kis kopogóbogár Európában és Ázsiában az északi sarkkörig honos, Amerikába és Ausztráliába behurcolták. Helyenként nem ritka.
A kis kopogóbogár mintegy 0,5 centiméter hosszú. A sötét színű, jelentéktelen bogár kevéssé feltűnő. Mégis általánosan ismert mint „faféreg”, mivel lárvái öreg bútorokban vagy gerendákban komoly károkat okoznak.
A kis kopogóbogár a szabad természetben korhadt, száraz fában, taplógombákban él. Emberkísérő állat lévén azonban sokkal gyakoribb az épületekben, épületfában, bútorokban és fafaragványokban. Az egyébként emészthetetlen cellulóz a lárvák bélrendszerében szimbiotikus mikroorganizmusok közreműködésével táplálkozásra alkalmassá válik.
A nőstények a fába rakják petéiket. A lárvák a cserebogárpajorra emlékeztetnek, lábuk rövid, és erőteljes szájszervvel rendelkeznek, amellyel a száraz fában járatokat rágnak. A fa belsejét összevissza rágják, járataikat faliszttel töltik meg. A fában fejlődnek, a fából élnek, és ott is bábozódnak. A rovar teljes fejlődési ideje több mint egy év lehet.


Kertészeti áttekintő
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Gyomnövények
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Kártevők
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopogóbogár témájú médiaállományokat.

Magyar Wikipédia Kopogóbogár


A tarka kopogóbogár

A tarka kopogóbogár (Xestobium rufovillosum) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül az álszúk (Anobiidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

[szerkesztés]

A „halál órájának” is nevezett bogarat az európai telepesek a világ számos részébe magukkal vitték. Mindenütt remekül szaporodik, ahol megfelelő táplálékot talál. Annak ellenére, hogy a keményfákat egyre ritkábban használják építéshez, illetve új impregnáló módszereket és favédő szereket fejlesztettek ki, nem veszélyeztetett.

Megjelenése

[szerkesztés]

A tarka kopogóbogár lárva hossza 11 milliméter, a báb hossza 7-8 milliméter és az imágó hossza 5-9 milliméter. A rovar fejét előrenyúló, kopogtatásra szolgáló nyakpajzs védi, amelyet a tor képez. Fő érzékszervei a szeme és a csápja. Hártyás szárnya bonyolult módon potrohából nő ki és a kitines fedőszárny fedi. A potroha tartalmazza a szaporodószerveit. Hat rövid lába öt-öt ízre oszlik és karomban végződik. Szőrszálak százai képeznek rajta tapaszt, amelynek segítségével fejjel lefelé is tud mászni. A lábak a torból indulnak. A lárva féregre hasonlít, krémszínű, hajlott, teste szelvényezett. Átrágja magát a fán, eközben eszik, növekszik és vedlik.

Életmódja

[szerkesztés]

A rovar imágóként éjszaka aktív. Lárvaként elhalt keményfával táplálkozik. Az imágó nem táplálkozik. A hím bogár 8-9, a nőstény 9-10 hétig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el. A párzási időszak március-június között van. A nőstény egyszerre körülbelül 50 kicsi fehér petét rak. A petéből való kifejlődéshez 1-2 hét kell, hogy elteljen. A lárvastádium kettőtől tíz évig is tarthat. A bábstádium 2-3 hétig tart; a bogarak tavaszig téli merevségben vannak.


Magyar Wikipédia:|Kopogóbogár2011. március 1., 06:27 (CET)