Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Cincérfélék/Pusztai gyalogcincér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3193 bájt

Állatok

Pusztai gyalogcincér


[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Pusztai gyalogcincér]]

Pusztai gyalogcincér
(Dorcadion fulvum cervae, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:100 000,- Ft. (2016.)


A pusztai gyalogcincér az ízeltlábúak törzsébe, a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj. A Állatok/Rovarok/Cincérfélék/Barna gyalogcincérbarna gyalogcincér vitatott besorolású alfaja.
Magyarországon endemikus, 1982 óta védett, 2001 óta fokozottan védett állat, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös könyvben szerepel.
Jelenlegi ismereteink szerint csak a Duna–Tisza-közén, a Duna-sík szikesein él, legészakabbra Apaj és Bugyi községek külterületén, legdélebbre Felsőerek külterületén.
A talajszinten élő cincérfaj röpképtelen (hártyás szárnyai csökevényesek). Egyszínű, fényes, fekete. A nőstény csápja fél testhosszúságú, a hímé hosszabb, de a testhossznál rövidebb. Színezetében a fekete gyalogcincérhez, testalkatában a barna gyalogcincérhez hasonlít, de ez utóbbinál karcsúbb és kisebb, testhossza 15–18 mm. Előtorán hosszanti barázdát visel, szárnyfedőjén a vállborda nem látható, vagy gyenge.
A pusztai gyalogcincér imágóinak legkorábbi ismert megjelenési dátuma április 12., legkésőbbi június 25. A rajzáscsúcs április 25. és május 10. közötti időszakra esik. Az imágók napos időben aktívak, veszély esetén fűcsomók oldalába vagy talajrepedésekbe bújnak. Nagyon nagy melegben is védett helyre húzódnak, ahonnan csak a potrohuk vége áll ki.
A párzási időszak csúcsa május 10–15. A nőstények a fűcsomók tövére rakják le a petéiket. A még fiatal imágók ivarérésük előtt felmásznak a füvekre, és azt rágcsálva táplálkoznak. Fő tápnövénye valószínűleg a veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina).
Életmódjáról, populációs viszonyairól keveset tudunk, a fajra irányuló további tudományos kutatásokra szükség van.
A pusztai gyalogcincér alacsony (általában 90–96 m) tengerszint feletti magasságban, szikes, nátrium-karbonátos, helyenként nátrium-kloridos talajon él. A huzamosan vízzel borított szikes talajon nem fordul elő. A teljesen záródott gyepből eltűnik, ezért a mérsékelt legeltetés kedvez az elterjedésének.

Az élőhelyüket leggyakrabban veszélyeztető és korlátozó tényezők

- Belvíz
- Gyepek feltörése
- Külszíni bányászat és hatásai
- Kemikáliák
- Infrastruktúra-fejlesztés
- Beépítés
- Túllegeltetés, alul-legeltetés
- Gyeptüzek


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Magyar Wikipédia:Pusztai gyalogcincér

A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztai gyalogcincér témájú médiaállományokat.