Állatok/Cincérfélék/Pusztai gyalogcincér
< Állatok | Cincérfélék
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Pusztai gyalogcincér]]
Pusztai gyalogcincér
- (Dorcadion fulvum cervae, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Védett rovar! - Eszmei értéke:100 000,- Ft. (2016.)
- A pusztai gyalogcincér az ízeltlábúak törzsébe, a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj. A Állatok/Rovarok/Cincérfélék/Barna gyalogcincérbarna gyalogcincér vitatott besorolású alfaja.
- Magyarországon endemikus, 1982 óta védett, 2001 óta fokozottan védett állat, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös könyvben szerepel.
- Jelenlegi ismereteink szerint csak a Duna–Tisza-közén, a Duna-sík szikesein él, legészakabbra Apaj és Bugyi községek külterületén, legdélebbre Felsőerek külterületén.
- A talajszinten élő cincérfaj röpképtelen (hártyás szárnyai csökevényesek). Egyszínű, fényes, fekete. A nőstény csápja fél testhosszúságú, a hímé hosszabb, de a testhossznál rövidebb. Színezetében a fekete gyalogcincérhez, testalkatában a barna gyalogcincérhez hasonlít, de ez utóbbinál karcsúbb és kisebb, testhossza 15–18 mm. Előtorán hosszanti barázdát visel, szárnyfedőjén a vállborda nem látható, vagy gyenge.
- A pusztai gyalogcincér imágóinak legkorábbi ismert megjelenési dátuma április 12., legkésőbbi június 25. A rajzáscsúcs április 25. és május 10. közötti időszakra esik. Az imágók napos időben aktívak, veszély esetén fűcsomók oldalába vagy talajrepedésekbe bújnak. Nagyon nagy melegben is védett helyre húzódnak, ahonnan csak a potrohuk vége áll ki.
- A párzási időszak csúcsa május 10–15. A nőstények a fűcsomók tövére rakják le a petéiket. A még fiatal imágók ivarérésük előtt felmásznak a füvekre, és azt rágcsálva táplálkoznak. Fő tápnövénye valószínűleg a veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina).
- Életmódjáról, populációs viszonyairól keveset tudunk, a fajra irányuló további tudományos kutatásokra szükség van.
- A pusztai gyalogcincér alacsony (általában 90–96 m) tengerszint feletti magasságban, szikes, nátrium-karbonátos, helyenként nátrium-kloridos talajon él. A huzamosan vízzel borított szikes talajon nem fordul elő. A teljesen záródott gyepből eltűnik, ezért a mérsékelt legeltetés kedvez az elterjedésének.
Az élőhelyüket leggyakrabban veszélyeztető és korlátozó tényezők
- - Belvíz
- - Gyepek feltörése
- - Külszíni bányászat és hatásai
- - Kemikáliák
- - Infrastruktúra-fejlesztés
- - Beépítés
- - Túllegeltetés, alul-legeltetés
- - Gyeptüzek
Magyar Wikipédia:Pusztai gyalogcincér
