Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Bogarak/Herkulesbogár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 7647 bájt

Állatok

Herkulesbogár


Herkulesbogár
Herkulesbogár
(Dynastes hercules, Syn: -)
Más neve(i): -


A herkulesbogár a ganajtúrófélék családjába tartozó óriásbogár. Közép-Amerika, Dél-Amerika és a Kis-Antillák területén, a síksági és hegyvidéki esőerdőkben honos. A 8 Dynastes-faj közül a leghosszabb testű és legtöbbet vizsgált. A Föld egyik legnagyobb bogarát egyes természetes élőhelyein a kihalás fenyegeti, ezért több program is indult megmentése érdekében. Megfelelő tapasztalat birtokában sikeresen tenyészthető fogságban. Herkulesbogarat a Fővárosi Állat- és Növénykertben is tenyésztenek, számos más nagytestű bogárfaj mellett.
Specifikus nevét (hercules) Héraklész (latinosan Hercules) görög mitológiai hősről kapta, és a bogár nagy testi erejére, illetve a hímek birkózó viselkedésére utal. A Dynastes nem szintén a görög mitológia egyik alakjáról kapta a nevét: Dünasztész Theszpiosz unokája, Héraklész és Erató fia volt.
A herkulesbogár a legnagyobb képviselője az óriásbogárformák (Dynastinae) alcsaládjának. A hím mérete elérheti a 17 centimétert is, míg a nőstény mérete 10-11 centiméter. Erős ivari kétalakúság jellemző rá, ugyanis a hím fején és előtorán egy-egy hosszú szarv mered előre; az előtor szarvának alsó felszíne finoman és dúsan szőrözött. A nagy (major) hímek előtorának szarva a testhosszuknál is nagyobb lehet; a kis (minor) hímek előtorának szarva aránytalanul rövidebb, vagyis a minor hímek teste nem annyival kisebb a major hímek testénél, mint amennyivel rövidebb a szarvuk a major hímek szarvánál. A szarvhossznak e két kategóriájába eső hímek eltérő párzási stratégiát követnek: a major hímek inkább verekednek, a minor hímek inkább "lopakodnak".
A hím hátoldala sima és fényes; feje és előtora fekete, az élettelen, száraz példányok szárnyfedői sárgásak (néha kis fekete foltokkal), de az eleven állat szárnyfedői olajzöld árnyalatúak. A bogár különleges tulajdonsága, hogy szárnyfedői képesek változtatni a színüket. Száraz közegben a szárnyfedők világosak, nedves közegben szinte feketék (a száraz példányokon a változás jobban demonstrálható, mint az élőkön). A jelenség oka a szárnyfedőket alkotó külső váz mikroszerkezetében rejlik.
A nőstény teljesen szarvatlan, teste laposabb, hátoldala durván pontozott és fénytelen. A frissen kikelt nőstény egyedeket barnás szőrzet borítja, de ez hamar lekopik róluk; utána egyszínű feketék lesznek.
Az imágók a potroh utolsó előtti hátlemezének recés felületét, illetve a szárnyfedők belső felületét összedörzsölve ciripelő hangot hallatnak.
A lárvák (pajorok) 10-15 centiméter hosszúak és 100-150 gramm tömegűek.
A nőstény a petéit földön heverő korhadó fákba rakja. A lárvák 570-630 napig fejlődnek a fában, majd bebábozódnak, és hamarosan kikel a kifejlett rovar, az imágó, amelynek élettartama nagyjából 75 nap. Az imágók az esős évszakban jelennek meg. Főleg esős vagy ködös éjszakákon repülnek, ilyenkor mesterséges fényforrások körül is felbukkannak, általában kevéssel hajnal előtt. A kifejlett bogarak alig táplálkoznak, legfeljebb fák kifolyó nedvét vagy erjedő gyümölcsök folyadékát fogyasztják, de jobbára abból a zsírtartalékból ének, amelyet még lárvakorukban halmoztak fel.
A hímek verekednek a párzás jogáért: az erősebb és nagyobb hím a két szarvával megragadja a vetélytársát, és lehajítja a fáról. A harcot a kihívó fél ciripelése előzi meg; az ellenfél erre vagy távozik a helyszínről, vagy elfogadja a kihívást, és megkezdődik a csata. Miközben a nagy szarvú (major) hímeket lefoglalja a verekedés, a jóval kisebb szarvú (minor) hímek odasettenkednek a vetélkedés tárgyát képező nőstényhez, és párosodhatnak vele.
Mint az a ganajtúrófélék más olyan fajainál is ismert, ahol a hímek szarvakat viselnek, a major hímek nagy árat fizetnek a túlzó méretű szarvak kialakításáért: gyengébbek a szárnyizmaik, kisebb a szemük, sőt a párzószervük is.

Alfajai

- hím: 50–100 mm,
- nőstény: 45–55 mm,
- Elterjedés: Martinique, Saint Lucia
- hím: 55–155 mm,
- nőstény: 45–75 mm,
- Elterjedés: Venezuela
- hím: 55–165 mm,
- nőstény: 50–80 mm,
- Elterjedés: Kolumbia, Peru, Ecuador, Brazília
- hím: 45–178 mm,
- nőstény: 50–80 mm,
- Elterjedés: Guadeloupe, Dominika
- hím: 55–170 mm,
- nőstény: 50–80 mm,
- Elterjedés: Kolumbia, Venezuela, Peru, Ecuador, Bolívia, Brazília
- hím: 55–140 mm,
- nőstény: 50–75 mm,
- Elterjedés: Bolívia
- hím: 55–145 mm,
- nőstény: 50–80 mm,
- Elterjedés: Panama, Kolumbia, Ecuador
- hím: 55–140 mm,
- nőstény: 50–70 mm,
- Elterjedés: Brazília
- hím: 50–110 mm,
- nőstény: 50–65 mm,
- Elterjedés: Saint Lucia
- hím: 55–150 mm,
- nőstény: 50–75 mm,
- Elterjedés: Mexikó, Belize, Salvador, Honduras, Guatemala, Nicaragua, Costa Rica, Panama
- hím: 55–140 mm,
- nőstény: 50–75 mm,
- Elterjedés: Brazília
- hím: 55–140 mm,
- nőstény: 50–75 mm,
- Elterjedés: Grenada, Trinidad és Tobago
- hím: 55–110 mm,
- nőstény: 50–65 mm,
- Elterjedés: Mexikó


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Herkulesbogár

A Wikimédia Commons tartalmaz Herkulesbogár témájú médiaállományokat.