Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Cincérfélék/Fehérgyűrűs bogáncscincér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3052 bájt

Állatok

Fehérgyűrűs bogáncscincér


Fehérgyűrűs bogáncscincér
Fehérgyűrűs bogáncscincér
(Agapanthia villosoviridescens, Syn: -)
Más neve(i): -


A fehérgyűrűs bogáncscincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, Európában és Nyugat-Ázsiában, különféle kórókon élő bogárfaj.
Eurázsiában honos, a Brit-szigetektől egészen Nyugat-Szibériáig. Északon Skandináviáig hatol. Magyarországon elterjedt és gyakori.
A testhossza 10-22 mm. Teste megnyúlt, sárgásfekete színű. Feje rézsútosan hátrafelé irányul. Megnyúlt összetett szemeinek felső része a csáp tövéhez simul. Hosszú csápjai fekete-fehéren gyűrűzöttek, a csápízek töve a fehéren gyűrűzött részeken is sötét, legfeljebb egészen a töve vöröses kissé. Alapszíne fémfényű fekete, de sűrű, molyhos, sárga szőrökkel fedett. A szárnyfedők hosszúak, oldalai párhuzamos vonalúak, végük külön-külön csúcsban végződik. Felszínükön a szőrözet márványos foltokat alkot. A pajzsocska (scutellum), az előtor hátának közepe és oldalai élénkebb sárgák. A fej és az előtor háta sűrűn, de nem nagyon durván pontozott, a szárnyfedők pontozása durvább, hátrafelé fokozatosan finomabb, helyenként összefolyó.
Az imágók nappali állatok, április végétől szeptember elejéig aktívak. Többnyire a magas lágyszárú növények, kórók virágain sütkéreznek. Egyaránt megtalálhatók bogáncson, aszaton, ernyősvirágzatúakon, aggófüveken, sédkenderen, fekete ürmön vagy csalánon.
A párzásra május-júniusban kerül sor a virágokon vagy a leveleken. A nőstény ezután lyukakat rág a kóró szárán, egy-egy (ritkán két) petét helyez bele, majd a nyílást a megrágott anyaggal lezárja. A petékből kb. egy hét múlva kelnek ki a lárvák, amelyek a szár üreges belsejében fejlődnek. Idővel teljesen kirágja a szár belsejét és a gyökereknél bebábozódik. Nyár végére 20 mm-esen már eléri a lárvaállapot végső stádiumát és a szár tövében vagy a gyökerek között rágott kamrában áttelel.
Kora tavasszal még táplálkozik kis ideig, majd március végén bebábozódik. A báb mozgásképes, a járatban képes kissé föl-alá mászni. Kb. egy hónap múlva kikelnek az imágók, amelyek egy-két hétig még a bábkamrában maradnak.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Magyar Wikipédia: Fehérgyűrűs bogáncscincér
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérgyűrűs bogáncscincér témájú médiaállományokat.