Szakácskönyv/Történelem/A mícs története

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A mícs története:

Recept mérete: 2506 bájt

Szakácskönyv

A mícs története

Történelmi tudnivalók Bibliográfia 1711-1960. Eszközök Konyhatechnikai eljárások Jelmagyarázat
Nevezéktan Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Kulináris kisszótár Borszótár Egyéb italok
Régi kifejezések Konyhai Tanácsok A világ legbizarrabb ételei Gasztronómia tévedések

A mícs története[szerkesztés]

Nem kell ahhoz valakinek mesterszakácsnak lennie, hogy ismerje a mindenki által rendkívül közkedvelt mitteit, vagy más néven a miccsnek becézett húsételt.

De azt kevesen tudják, hogy magyarul a miccs jobb elnevezés híján húsroládnak vagy fasírtrolónak fordítható. Nem a legtökéletesebb név, de még mindig jobb mintsem hogy a mititeit szolgaian micsnek fordítsuk, és ezen a néven szerepeltessük az étlapon. További érdekesség ezzel az étellel kapcsolatosan, hogy a mititei valójában nem is helyi román specialitás, hanem kb. 400 évvel ezelőtt török közvetítéssel érkezett az országba.

Elkészítése nem igényel különösebb szakértelmet, az étel nagyszerűsége egyszerűségében rejlik, és talán épp ezért igen jó hírnévnek örvend a balkáni országokban. Mondhatni azt is hogy a mititei balkáni specialitás, és annyira jellegzetes hogy a szomszéd országok bátran felvehetnék őshonos ételeik közé. A jugoszláv konyha csevapcsicsinek vagy csevapcsetának hívja, Bulgáriában ugyanezt kebabcsetának nevezik. Az utóbbi kifejezésből világosan kicseng a török kebab szó, ez utalás arra, hogy az ételben darált bárányhús van, és a kebab ételek nagy családjába tartozik.

Az eredeti recept szerint a csevapcsicsi darált bárányhús esetleg bárány és borjúhús keverékéből készül, melyhez nyers tojást, darált hagymát és fokhagymát, hagymalevet, sót, borsot és apróra vágott fűszernövényeket adagoltak. Ehhez a keverékhez még hozzáadható kevés marhafaggyú is, a jobb íz hatás érdekében és hogy a hús ne száradjon ki túlságosan a grillezés alatt.

Romániában miccset készíteni nagyon egyszerű, amely egy kiadós húsmérgezésen kívül nem von maga után különösebb veszélyeket, azonban elkészített miccset vásárolni vagy megkóstolni a dél romániai településeken már nem mindennapi bátorság szükségeltetik, mert a darált hús készítésekor nem egy kutya vagy szamár is megbánta azt a napot. Sőt az is előfordul hogy elhullott állatokat őröltek a miccshúsba. Az ilyen miccsről nyugodtan elmondható hogy igazi hamisítatlan román specialitás.

Forrás: http://www.hejszakacsok.hu/

Berecz Edgár, A MICCS TÖRTÉNETE