Nemzetek/Törökország

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

N E M Z E T E K - Szakácskönyve

Törökország

szerk.  

Nemzetek/Törökország

thums








thums


Gasztronómia[szerkesztés]

A török konyhaművészet jól ismert Európában. A leggyakrabban használt alapanyagok: padlizsán, zöldpaprika, hagyma, lencse, bab, paradicsom, fokhagyma, és uborka. A legkedveltebb gyümölcsféleségek közé tartozik a szőlő, az őszibarack, a cseresznye, a sárgadinnye, a füge, a citrom; A törökök kedvelik a magvakat és dióféléket: a pisztáciát, a mogyorót, a mandulát, a földimogyorót, a fenyőmagot, a pörkölt csicseriborsót.
A leginkább használt fűszerek a petrezselyem (melynek csak a levelét hasznosítják), a köménymag, a feketebors, a paprika, a menta és a kakukkfű. A török konyhát jelentősen befolyásolta az Oszmán Birodalom sokszínűsége, multikulturális környezete. Az oszmán konyhaművészet egyesítette a birodalom területén élő népek ételeit és elkészítési módszereit. A legnagyobb befolyást a görög és közel-keleti konyha gyakorolt rá, de keveredtek benne az ősi, közép-ázsiai török hagyományok is.
Lokum, azaz "Turkish Delight", jellegzetes török édesség

A legízletesebb fehér sajtok és joghurtok juhtejből készülnek. Népszerű köret a rizs (pilav) és a bulgur (összetört, főzött majd kiszárított búzakása). Az olívaolaj széles körűen elterjedt, leginkább Törökország nyugati területein, ahol bőven találhatóak olajfaligetek. Az olívabogyó (zöld, fekete, rózsaszín) kedvelt előétel. A kenyér búzából, árpából és kukoricából készül. Jellegzetesen török kenyér a pide (pita) és a tandır ekmeği (tandır: szabadtéri, kerek tűzhely, melynek a belső oldalán sütik ki a kenyértésztát).

Italok[szerkesztés]

A török konyha rendkívül gazdag étel választékot kínál. Ezzel szemben az italok tekintetében sokkal puritánabb, nemegyszer előfordul, hogy európaiak számára már ünnepi lakomának is beillő ételsort tálalnak fel, s mindehhez az asztalon csupán friss, hideg víz áll. Jól tudott, hogy az iszlám tiltja az alkohol élvezetét, így bár Törökország klímája, természeti adottságai rendkívül alkalmasság teszik a szőlő és bortermelésre, a bor fogyasztása a török ember számára ritka alkalom. A kiváló minőségű szőlőt így gyümölcs formájában fogyasztják, illetve mazsolának feldolgozva használják fel számtalan ételben.

Alkoholtartalmú italok közül egyetlen jellegzetesként a rakit lehet megemlíteni, ami azonban az ünnepi asztalról a "raki sofrasi"-ról, a raki lakomáról nem hiányozhat.


A "raki sofrasi"[szerkesztés]

(A raki lakoma)

Régen a raki lakoma kizárólag férfiak számára rendezett dinom-dánomot jelentett. Ma azonban egyre több nő is részesévé válhat. Raki lakomát házon belül és kívül, vendéglőkben is rendeznek, ahol a finom falatok, csevegés, sőt hadtáncosnők művészetében gyönyörködve lehet élvezni a raki könnyű bódulatát.

Az ital valójában 45-50%-os borpárlat, melyet ánizzsal izésítenek. A Balkánon, a Mediterrán térség szinte valamennyi országában kedvelt ital. Vízzel, szódavízzel hígítva fogyasztják, amitől az átlátszó pálinka tejszerű folyadékká válik.


A raki lakomának szabott rendje van és az alábbiakban egy ma már klasszikusnak is számit ételsor leírásával szeretnénk bepillantást adni a török ember ünnepi étrendjébe.

1 fogás: zöld saláták ecetben marinírozott savanyúságok fehérsajt /juhsajt/ keménysajt /kaşar/ sonka török szalámi cukordinnye olajbogyó, dió fokhagymás uborka fehérbab saláta

2. fogás: pastirma / marhahúsból készült erősen fűszerezett, füstölt, szárított hús / sült kagyló tarator mártás melegen máj albán módra

3. fogás: szezonnak megfelelő hal sütve vagy grillezve

4. fogás: különféle húsételek, pl. rablóhús, birkasült darált húsból készült fasírozottak

5. fogás: hideg zöldségételek, pl. articsóka olajban, rizses póré, töltött szőlőlevelek, sült paraj fokhagymával, sült padlizsán, sült paprika

6. fogás: Darált hússal vagy sajttal töltött leveles tészták

7. fogás: Újra fokhagymás uborka

8. fogás: édességek, gyümölcs

9. fogás: török kávé és természetesen mindehhez, de leginkább az első fogásokhoz a raki.


A tea mellett talán a legnépszerűbb és legtöbbet fogyasztott ital Törökországban a speciális elkészítési módot igénylő "török kávé". Kis csészékben, melyek még a Magyarországon használatos mokkáscsészéknél is kisebbek, kínálják és a nap bármely szakában fogyasztható. Különösebb ismeretség vagy barátság sem szükséges egy csésze kávé közös elfogyasztásához. Már az üzletekbe betérő "komolyabbnak" látszó vevőt is az élelmes tulajdonos azonnal kávéval vagy teával kínálja. S míg az ital valahol hátul készül, vagy a pöttömnyi kifutófiú a szomszédos kávézóból a kerek réztálcát hosszú, középen összefutó drótokból álló fülénél fogva óvatosan egyensúlyozva megérkezik, a vevő szeme óhatatlanul megakad a kiterített árukon - és vásárol.

Az ital fogyasztása hosszú évszázadokra tekint vissza. Úgy tartják, hogy Törökországba a mai Szaud-Arábia területéről, arab közvetítéssel terjedt el, de csaknem három évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a 16. század közepén már a török ember ismert italává váljon. 1555-ben megnyílt a kávézók őse, az első kávét főző "hane", kávéház, Isztambulban.

A kávéfőzés hosszú ceremóniát igényel. Először is a jó italhoz frissen pörkölt kávét használnak fel. Sárgarézből készült kézi darálóban lassú és meglehetősen egyhangú munkával púder finomságura darálják. Miután már cukorral együtt főzik, így Törökországban a vendéget mindig megkérdezik, hogy cukrosan, şekerli, közepesen, azaz kevés cukorral, az şekerli vagy egyszerűen, vagyis cukor nélkül, sade kéri-e a kávéját.

Ezután az ízlés szerinti cukrot és egy mokkáscsészére egy jó teáskanál kávét számítva hideg vízzel elkeverik és a "cezve"-nek nevezett alul öblös, felül elkeskenyedő, majd újra kiöblösödő hosszú nyelű kávéfőző edényben nagyon lassú tűzön, néha kissé megkevergetve felfőzik. Amikor a kávé tetején képződő hab emelkedni kezd, leöntik a habot, majd a maradékot lassan tovább forralják, ráöntik a korábban kiöntött habra, esetleg még egyszer megismétlik a műveletet és ekkor elkészült az ital.

Nagyobb vacsorák, ünnepségek esetén faszénparázson készítik el a kávét. Ehhez hatalmas nyitott vasedényt, mangalát használnak, amiben parázs izzik, a kávé a fenti eljárással, hosszadalmasan a vendégek szeme előtt készül. Rendszerint minden személy számára külön készítik el a kávét, a szokványos méretű cezve legfeljebb 2 csésze főzésére alkalmas.

A kávé Magyarországon a török hódoltság idején kezdett elterjedni. E korból származik a híres "hátra van még a fekete leves" mondás, ami Enyingi Török Bálint tőrbecsalásának történetéhez kapcsolódik, akit Szulejman török szultán Budán lakomára hívott, majd az akkor még Magyarországon alig ismert "fekete leves" feltálalása után elfogatott.

Tea[szerkesztés]

A tea ugyanúgy, mint a kávé a legnépszerűbb italok közé tartozik és a nap szinte minden szakában fogyasztható. Készítése eltér a Magyarországon, illetve Európában szokásos főzési módoktól, inkább az Oroszországban ismert "szamovár" módszerhez hasonlít.

A jó török tea elkészítéséhez két egymásra helyezett kannára van szükség: egy nagyobb fémből készült melegítésre alkalmas teafőzőre és egy kisebb, porcelán kannára. Az alsó kannát megtöltjük hideg vízzel és feltesszük a tűzre. A felső kannába szórjuk a tealeveleket, csészénként egy kanállal és egy kanállal számítunk a kannára is. Néhány csepp vízzel meglocsoljuk és feltesszük az alsó kannára. Amikor a víz forrni kezd a teafüveket kevés vízzel leforrázzuk, majd körülbelül 10 percig tovább forraljuk az alsó kannát mialatt a felső kannában a tealevelek gőzölődnek, teasürítmény készül. Ebből ki-ki ízlése szerint tölt a csészéjébe, felönti a forrásban lévő vízzel. Jellegzetes, apró, alul öblös, majd elkarcsúsodó és újból kiöblösödő kb. 1 dl-es poharakból fogyasztják.

Zöld tea[szerkesztés]

Közép- és Belső-Ázsiában legelterjedtebb a zöld tea fogyasztása. A sivatagos, forró éghajlatú vidéken kiváló szomjúság csillapító. A hazatérő családtagot, vagy érkező vendéget azonnal teával kínálják, ami állandóan ivásra készen áll minden háztartásban, vendéglőben. Hűsítő hatása azon alapszik, hogy a kívülről a nagy hőségből jött, felhevült ember tűzforrón megissza a teát, ettől hirtelen verejtékezni kezd, a nagy melegben a verejték egyszeriben elpárolog és a szervezet hőt veszít.

Vámbéry Ármin, a híres magyar keletkutató buharai utazása során ismerkedett meg a zöld teával. Hatásáról így ír: "Az első cseppekkel szelíd tűz terjed el az erekben a többiek a szívbe, és a fejbe nyomulnak, a szem fényleni és ragyogni kezd...."

Elkészítése lényegesen egyszerűbb, mint a fekete teáé. Előmelegített porcelán teáskannába négy csészénként számítva 1 teáskanál zöld teát szórunk, majd ráöntjük a forró vizet.



Buharai zöld tea[szerkesztés]

Az előmelegített porcelán kannába csészénként 1 teáskanál teafüvet szórunk, leöntjük forró vízzel, 2 percig állni hagyjuk. A víznek megfelelő mennyiségű forró tejet öntünk rá, összekeverjük, forrón csészékbe töltjük.

Ayran[szerkesztés]

Népszerű, nagy melegben kiválóan hűsítő ital. A magyar olvasó számára talán kissé szokatlannak tűnhet, de ki kell próbálni! 1 liter kefirt, írót vagy joghurtot 1 liter vízzel /esetleg ásványvízzel / állandó keverés mellett elvegyítünk. Kissé megsózzuk, majd jégbe hűtjük. Frissítőként, de hús és zöldség étel mellé is fogyasztható.

Étkezési szokások[szerkesztés]

A török étkezési szokások drasztikus változáson mentek keresztül a 20. század folyamán; a törökök nyugati minta szerint kezdtek étkezni. A hagyományos török szokások szerint kis adagokat szolgálnak fel, és sok kenyeret fogyasztanak az ételekhez. Kenyeret mindenféle ételhez felszolgálnak, még a rizs és a bulgur mellé is. A lakosság növekvő súlyproblémái miatt egyre többen mondanak le erről az ősi hagyományról. Az egyik legnépszerűbb kenyérféleség a simit (vagy gevrek), mely gyűrű alakú és szezám maggal szórják meg. Önmagában vagy sajttal és lekvárral fogyasztják, utóbbi időben többféle, péksüteménnyé alakított simitet lehet kapni, melyek különféle töltelékkel kaphatóak.

A hús mindig is luxuscikknek számított Törökországban. A legnépszerűbb húsáru a bárányhús, melyet leginkább ünnepeken (pl. esküvő) fogyasztottak, illetve a Kurban Bayramı (Áldozati Ünnep) idején etli pilav (húsos rizs) formájában. Amikor a húsipar megjelent Törökországban, a húsáru mindenki számára könnyen elérhető élelmiszerré vált és bekerült a törökök mindennapi étrendjébe. A gyorséttermek megjelenésével egyre népszerűbb lett a döner kebab és a kebabok különféle fajtái. A legnépszerűbb húsétel mégis mindmáig a kıyma (darált hús), melyet zöldségekkel szolgálnak fel. Így alakultak ki különféle népszerű ételek, mint például a kıymalı fasulye (darálthúsos bab).

A török konyha egyik legnagyobb vesztesége a hagyományos alapanyagok elhagyása. A cukor fokozatosan átvette a méz és a pekmez (főtt must) helyét az édességek elkészítésénél. Vaj vagy akár az olívaolaj helyett egyre inkább margarint használnak. A paradicsomból készült kölünféle mártások (çemen, acıka stb.) helyett egyre népszerűbb a ketchup. Az italok területén pedig a Coca Cola egyre inkább kiszorítja a hagyományos joghurtitalt, az ayrant. Mindazonáltal az ayran még mindig népszerű, köszönhetően a döner éttermeknek. Manapság már a Burger King éttermeiben is lehet ayrant kapni Törökországban.

Húsételek[szerkesztés]

Iskender kebab

A húsok többségét (különösen a şiş-kebabokat) pácolják és grillezik. Bár minden, az iszlám által engedélyezett húsféleséget fogyasztanak (tehát sertéshúst nem), a bárányhús a legelterjedtebb és a legnépszerűbb. A leghíresebb marhahúsból készült étel a pastırma. Az iskender kebab a döner kebab egyik újonnan feltalált formája, melyet leginkább az ország észak-nyugati területein fogyasztanak. A döner kebab Nyugat-Európában népszerű gyorséttermi étel lett.

Napjainkban a döner kebabot szendvics formájában, pitában szolgálják fel. Ez a fajta döner már az 1960-as években is kapható volt Isztambulban. A zöldségekkel és szósszal pitában tálalt döner 1971-ben jelent meg Németországban, Kreuzbergben, mert az eredeti, pitában felszolgált döner nem nyerte el a német vásárlók tetszését.

A törökök kifejlesztették saját pizza-féleségeiket: a lahmacun rendkívül vékony tésztájú, paradicsomos, darálthúsos étel, melyhez külön tányéron friss zöldségféléket szolgálnak fel, amelyeket a tésztába kell csavarni, és így, összetekerve kell fogyasztani az ételt. A másik pizza-féleség a pide, mely hosszúkás alakú és különféle feltétekkel kapható (sajtos, darálthúsos stb.)

A sucuk reggelinél fogyasztott népszerű virsli- , szalámi-féleség.

Döner kebab szendvics

Kebabok és szendvicsek[szerkesztés]

Akçaabat köfte

Húsgombócok[szerkesztés]

Meze[szerkesztés]

A meze különféle előételek csoportja, melyeket akár főételként is lehet fogyasztani. Törökországban az éttermekben általában többféle mezét is felszolgálnak előételként, és érdekesség, hogy a legtöbb étteremben ezt kérni sem kell. Mezeként fogyasztható az olajbogyó, a cacık (tzatziki), a köfte (fasírt-féleség), a haydari (fokhagymás joghurtos saláta), a pilaki (bab, fokhagyma, olíva olaj), a börek (vékony tésztarétegekből készült étel hús, sajt vagy zöldség töltelékkel), a kısır (apróra tört bulgur különféle fűszerekkel és zöldségekkel keverve), a dolma (rizzsel vagy hússal töltött szőlőlevél, padlizsán vagy paprika), humusz (szezám mag, csicseriborsó, fokhagyma, olívaolaj és citromlé), tenger gyümölcsei stb. Vidéken közkedvelt meze a gözleme, melynek sült tésztája lisztből, vízből és sóból készül, és többféle töltelékkel fogyasztható: spenóttal, sajttal, hússal, burgonyával.

Desszertek[szerkesztés]

Különféle baklavák

Az egyik legismertebb török édesség a baklava. Népszerűek a tejes édességek, például a muhallebi, sütlaç (tejberizs); kedvelt a helva, a kadayıf, a künefe, a revani (búzadarából és keményítőből készül). Az egyik legismertebb és legkülönlegesebb török édesség a lokum vagy "Turkish Delight". Igazi különlegesség a csirkemellből készült, zselatinos tavuk göğsü is.

Italok[szerkesztés]

Bár a legtöbb török muzulmán, az alkoholos italok kedveltek; a Ramadan idején azonban nem fogyasztanak alkoholt. Népszerűek a sörök (pl. az "Efes"), Anatóliában pedig már időszámításunk előtt is készítettek bort. A rakı jellegzetesen ánizs-ízű alkoholos ital, melyet általában a mezével együtt fogyasztanak. Népszerű még a boza (erjesztett ital búzából vagy darából); az alkoholmentes italok között az ayran (joghurtital) és a şalgam (vörösrépalé).

Török tea

Hagyományos italok a tea és a török kávé (cukorral vagy anélkül). A teát különleges, vékony, harang alakú üvegpohárkából fogyasztják, cukorral, de citromlé nélkül. A teát egy kétrészes teáskannában készítik (çaydanlık), melynek alsó részében vizet forralnak, felső részébe helyezik a tealeveleket. Amikor a tea elkészül, a felső kannából öntenek egy keveset a pohárba, majd felhigítják forró vízzel az alsó kannából. Így mindenki szabályozhatja magának, hogy mennyire erős teát szeretne inni. A török kávét egyszerű fém kávékiöntő edényben főzik: a vízbe belekeverik az őrölt kávét (van, aki cukrot is tesz az edénybe), majd forrásig főzik. Ezután habját leöntik, majd újra felforralják a kávét. A kávé elfogyasztása után jósolni is szoktak a kihűlt kávézaccból.

Lásd még[szerkesztés]