Nemzetek/Görögország

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

N E M Z E T E K - Szakácskönyve

Görögország

thums








szerk.  

Görögország

thums


Gasztronómia

Túlzás lenne azt állítani, hogy Görögország az ínyencek hazája. Konyhaművészete messze nem tett szert olyan hírnévre, mint mondjuk a francia vagy akár a magyar. Néhány gasztronómiai szakértő szerint egyáltalán nem is létezik görög konyha, szerintük ez nem más, mint a török és az olasz konyhaművészet furcsa keveréke. Azért ez természetesen túlzás, hiszen ott is vannak jó és eredeti zamatú, ízletes falatok.
Mielőtt a konkrét ételekre rátérnénk, nézzük meg milyen vendéglátásra számíthatunk, ha a nyáron odautazunk. Természetesen a nagyobb városokban megtalálhatók a hagyományos éttermek, ezek azonban mint turistacsalogatók, igen drágák.
Ezen kívül, étlapjukon ugyanazok a "tucatételek" szerepelnek, mint más euróországban, helyi specialitásokra egyáltalán ne is számítsunk. Az ország ételeinek és népének megismerésére sokkal alkalmasabbak az úgynevezett tavernák a kisebb városok szélein vagy a falukban. Ezek hazai csárdára, régi fogadóra emlékeztető vendégváró helyiségek. Berendezésük általában szerény, de roppant ízléses és tiszta. Az egyszerű házacskák általában kerttel vagy tengerpartra néző terasszal rendelkeznek. A személyzet gyakran a tulajdonos család, éppen ezért nagyon kedvesek és udvariasak. Ezt az egyszerű görög emberekről is el lehet mondani. A tavernákba esténként gyakran betérnek a görög családok, és ekkor egy-egy gitár vagy buzuki is előkerül. A divatos görög dalokat a zenészen kívül a vendégsereg is fennhangon énekeli, ezzel teremtve jókedvet magának. [[Szakácskönyv/Nemzeti/Görögország

A görög konyháról

Túlzás lenne azt állítani, hogy Görögország az ínyencek hazája. Konyhaművészete messze nem tett szert olyan hírnévre, mint mondjuk a francia vagy akár a magyar. Néhány gasztronómiai szakértő szerint egyáltalán nem is létezik görög konyha, szerintük ez nem más, mint a török és az olasz konyhaművészet furcsa keveréke. Azért ez természetesen túlzás, hiszen ott is vannak jó és eredeti zamatú, ízletes falatok. A görög konyhán is érződik a török hatás, nemcsak a szomszédság, de a hosszú megszállás miatt is. A nagyvárosokban, a tengerparton az olasz konyha hatása is érzékelhető. A régi ételkultúra elsősorban a hegyekben maradt fenn, ill. az idegenforgalom miatt elevenítenek fel a régi ételeket. Ettől eltekintve a mai Görögországban nehéz megtalálni az ókori gasztronómia nyomait.

Vendéglátás

Mielőtt a konkrét ételekre rátérnénk, nézzük meg milyen vendéglátásra számíthatunk, ha a nyáron odautazunk. Természetesen a nagyobb városokban megtalálhatók a hagyományos éttermek, ezek azonban mint turistacsalogatók, igen drágák. Ezen kívül, étlapjukon ugyanazok a "tucatételek" szerepelnek, mint más euróországban, helyi specialitásokra egyáltalán ne is számítsunk. Az ország ételeinek és népének megismerésére sokkal alkalmasabbak az úgynevezett tavernák a kisebb városok szélein vagy a falukban. :Ezek hazai csárdára, régi fogadóra emlékeztető vendégváró helyiségek. Berendezésük általában szerény, de roppant ízléses és tiszta. Az egyszerű házacskák általában kerttel vagy tengerpartra néző terasszal rendelkeznek. A személyzet gyakran a tulajdonos család, éppen ezért nagyon kedvesek és udvariasak. Ezt az egyszerű görög emberekről is el lehet mondani. A tavernákba esténként gyakran betérnek a görög családok, és ekkor egy-egy gitár vagy buzuki is előkerül. A divatos görög dalokat a zenészen kívül a vendégsereg is fennhangon énekeli, ezzel teremtve jókedvet magának.

Kávézó

Érdekes megfigyelni a kávézók közönségét, mely szinte mindig helyi lakosok férfi tagjaiból tevődik össze. A kafenion az antik agorát helyettesíti napjainkban. Itt zajlik a közélet. A török kávén kívül csak uzo, sör és üdítő meg néhány előétel kapható.

Ételek

A levesek tekintetében a görög konyha nem a leggazdagabb. Igen kedveltek a könnyű, citromos levesek.
A fő ételeket a húsfélék és halak alkotják. Legkedveltebbek a birka-, illetve a bárányhúsok, de legolcsóbb a tyúk- és csirkehús. A vágóállatok közül a marha és a juhfélék kedveltek, de fogyasztják a kecske húsát is. Sertéshúst - elsősorban a nagy meleg miatt - keveset fogyasztanak. A mai görögök is sok tengeri terméket, halat, rákot, kagylót fogyasztanak. Görögországban bőven terem az olajbogyó, ennek különféle változatait előételként fogyasztják, de felhasználják ételek ízesítésére is. Az olajbogyóból kiváló minőségű olajat nyernek, főzéshez, sütéshez az olívaolajat vagy a vajat használják, de a salátáik mindig olívaolajjal készülnek. Salátaválasztékuk gazdag, bár ez a legtöbb mediterrán konyháról is elmondható.

Salátákról

Természetesen Görögországban nagyon fontos szerepe van a különféle salátáknak. Mivel éghajlata és földrajzi adottságai lehetővé teszik, szinte egész évben a szakácsok rendelkezésére áll az összes zöldség- és gyümölcsféle. Salátaöntetnek leggyakrabban ecetes vagy citromos, olívaolajos levet használnak. Szinte minden salátában megtalálható a vöröshagyma és valamilyen sajt. Legismertebb sajtféléjük a feta, ami egy sós juhsajt. A feta minőségében és halmazállapotában lényeges különbségek is lehetnek. A legolcsóbb feta csípős, savanykás, kissé avas ízű. Míg a legdrágább ízes, zamatos, omlós állagú étel.

Italok

A jó ételek mellől nem hiányozhatnak az italok sem. A görögök kedvelik mind a fehér, mind a vörös borokat. Boraik nehéz, édes, aromás borok. Ezek általában helyi gyártásúak, a fehérek könnyű, édeskések, a vörösborok nehéz fűszeres italok. Sajátos szokás a borokat fenyőgyantával ízesíteni. Ennek magyarázata, hogy régen a borokat fenyőhordókban tartották és megkedvelték ezt a jellegzetes, számunkra nem biztos, hogy ízletes aromát. Gondolom senkinek nem kell bemutatni a híres aperitifet, az ánizspálinkát, az uzót. A sűrű, átlátszó édes likőrt gyakran isszák vízzel keverve vagy jégkockára öntve. Ekkor állaga megváltozik, hirtelen opálossá, tejfehérré változik.

Bor

A görög bor, ha hasonlóságot próbálnánk keresni más nemzetek boraival, bársonyosságát tekintve a francia és a kaliforniai borokra emlékeztet.
A recina - attikai eredetű - fenyőgyantával ízesített fehérbor, melynek aromája elsőre furcsa.
A mavrodafni testes vörösbor, amelyet elsősorban gyümölccsel együtt érdemes megízlelni.
A görög sörök világosak és többnyire jó minőségűek, könnyűek, ezért a nyári melegben is frissítő hatásúak.

Rövid italok

A röviditalok közül az ouzo, édes ánizsos ízével, talán a legismertebb. Aperitif-ként fogyasztják, azonban egy-két pohárkánál többet nem ajánlatos meginni belőle! Ennél még erősebb ital a raki, amit cipuro-nak vagy cikudjá-nak is emlegetnek. Ebből csupán egy kis kupicával fogyasszunk és azt is, csak lassan kortyolgassuk. A világszerte ismert, több nemzetközi díjat elnyert, görög brandy a Metaxa.

Kávé

A görög kávénak két változata ismert. Az egyik a görög tourkikos (zaccos feketekávé, amit többnyire cukor nélkül szolgálnak fel), a másik pedig a nescafé, amelyiket a forró nyári napokon úgynevezett frappe (jegeskávé) formában fogyasztanak. A kávézókban a capucino is megtalálható.

Víz

A görög víz (nero) a hegyekben található forrásoknál pedig különösen tiszta és friss, íze kellemes, mindenképpen érdemes megkóstolni!

Gyümölcsök

Jó minőségűek a gyümölcseik, melyeket nyersen, salátaként és a nagy melegben gyümölcsléként fogyasztanak.
A Görögországban kiváló minőségben termő mazsolát különféle ételek ízesítésére használják. Az édességekhez diót, mogyorót, mandulát, citromot is használnak, kedveltek a cukormázzal bevont sütemények.





Ezt a lapot megnyitva, a lap alján találsz egy receptmintát, a használatát ITT találod!