Növények/Táblázatok/Növényi-mérgek által okozott tünetek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Növényi-mérgek által okozott tünetek:

Recept mérete: 7598 bájt

Szakácskönyv

Növényi-mérgek által okozott tünetek


Növényi-mérgek által okozott tünetek, elváltozások[szerkesztés]

A hatóanyagok toxikológiai szempontból a következő főbb csoportokra oszthatók

  • Alkaloidok (legtöbbjük a központi idegrendszerre hat, gyors, erős, specifikus hatást fejtenek ki)
  • Aminosavak (alvászavart, izomkontrakciókat kiváltó anyagok)
  • Glikozidok (nagy részük, erős, illetve mérgező hatású)
  • Szaponinok (felületaktívak, hemolizálók, helyi izgatók)
  • Illóolajok (bőr, nyálkahártya izgatók, fotodinamiás hatásúak)
  • Toxalbuminok (mérgező fehérjék, pl.ricin, robin)
  • Terpenoidok (keserű anyagok, drasztikumok)
  • Furokumarinok (DNS szintézist károsító anyagok)
  • Poliacetilének (görcskeltő és helyi izgató anyagok)
  • Savak (vesebántalmak okozói)

Mérgező növényi hatóanyagok által okozott tünetek, elváltozások[szerkesztés]

alkaloidok[szerkesztés]

  • akonitin
külsőleg, izgató, égető, viszkető, bizsergő érzést okoz a bőrön. Később az idegvégződéseket bénítja. Hatása hasonló a veratrinéhoz. Szájban, torokban, nyelven égető érzést okoz. 2-6 óra eltelte után hányinger, nyálfolyás, erős hányás, általános bénulás, súlyos fájdalmak következnek be. A halál a 8. óra után áll be, fájdalmas (kólikás) hasmenés, nyakizom paralízis, szívritmuszavar konvulzió következtében.
  • atropin
hatására delírium, hallucináció, tachikardia, perifériás értágulat, alacsony vérnyomás, kóma, kipirosodott bőr, pupillatágulat, a központi idegrendszer károsodása, vizelet retenció jelentkezik. Hatása antikolinerg hatás.
  • citizin

v. Cytisine

hatása a nikotinéhoz hasonló. Súlyos hányás, amely órákig tarthat, alacsony vérnyomás, fokozott szívműködés, izombénulás, szívroham, légzésbénulás. Molekulaképlete:C11H14N2O.
  • L-kanavarin
alvászavart, szpasztikus izomkontrakciókat okoz.
  • kelidonin
pupillatágulást, a szem-, a fül- és az orrnyálkahártya érzékenységét okozza, valamint alvászavart, konvulziókat és érzészavarokat.
  • koniin
hatása a nikotinéhoz hasonló, amely nagymértékben függ a szervezetbe jutó mennyiségtől. A nikotin-szerű hatás kétfázisos: központi idegrendszer stimulálás, majd depresszió és a légzőizmok paralízise következhet be. Az első tünetek a hányinger, zavarodottság, légzéscsökkenés, izombénulás. A halál gyors, amely a légzésbénulás következtében állhat be. (Pl.: a foltos bürök (Conium maculatum) fő hatóanyaga.)
  • lupanin
drog. Hatása hasonló a sparteinéhez. Izomkontrakciókat, remegést, görcsöket és nehézlégzést okoz. (Gyógynövényekben is megtalálható, pl.: seprűzanótban (Cytisus scoparius)).
  • protoanemonin
külsőleg irritáló, hólyaghúzó hatása van. Szájban, garatban felmaródásokat, hastáji fájdalmakat, hasmenést, szájfekélyt, vérhányást, valamint súlyos gyomor-bélgyulladást okoz.
  • protoveratrin A.
hányinger, hányás, nehézlégzés, cianózis, izomgyengeség, görcs szerepel az általa okozott tünetek között.
  • protoveratrin B.
drog. Természetes anyag. Szívvezetési zavart, aritmiát, hányinger, hányást, cianózist, valamint zavartságot okozhat.
  • spartein
drog, természetes termék. Izomkontrakciókat, nehézlégzést, remegést és görcsöket okozhat.
  • szkopolamin
ugyanaz a hatása, mint az atropiné.
  • szolasonin
paraszimpatikomimetikus anyag. Befolyásolja a spermatogenezist, degeneratív elváltozásokat, valamint interstitiális nephritis okozója lehet. Hepatocelluláris necrosist és leukocytosist is okozhat.
  • szolanikapszin
drog. Természetes anyag. Paraszimpatikomimetikus hatása van.
  • szeneciomin
álmosság, görcs, szapora légzés, akut tüdőödéma, hepatitis (hepatocelluláris nekrózis), fetotoxicitás okozója lehet.

[1]

Glikozidok[szerkesztés]

Szincerotoxin: főleg az epét, vesét és a kiválasztó szerveket károsítja.

Amigladin: cianogén-glikozid, így a cianid mérgezés veszélyeit rejti magában. Kis adagban hányást, szédülést, fejfájást okoz. Majd mozgási zavar (ataxia), savbőség (acidózis), görcsök (konvulziók), kóma és halál következik be. Általános hatását, mint sejtméreg fejti ki.

Lanatozid (Izolanid): a mérgezés lehet akut, krónikus mérgezés. Akut mérgezésben hányinger, hányás a predomináló tünetek. Krónikus mérgezésben néha látászavarok, fáradság, digitálisz (diszarritmia), szívizom-elfajulás (kardiomiopátia), infarktus léphet fel.

Szaponinok[szerkesztés]

Githagosid: helyileg irritáló hatású, felszívódva károsítja a vörösvértesteket. A központi idegrendszerre bénító hatást fejt ki. Könnyen felszívódik a gyomor-bélnyálkahártyán keresztül.

Ciklamin: drog. Természetes anyag, helyi bőrizgató, gyomor-bélgyulladást okozhat.

Toxalbuminok[szerkesztés]

Ricin: súlyos gasztrointesztinális léziókat okoz, ami a nyelőcső és gyomor károsodásában nyilvánul meg. Hatása hasonló a lúgmérgezéshez. Késői hatásként máj, központi idegrendszer, vese, valamint a mellékvese károsodása figyelhető meg.

Konkavalin-A. Preimplantációs mortalitást, fetotoxicitást, bőr, szem, fülizgatást, központi idegrendszeri zavart, izomelváltozásokat okozhat. Rákellenes hatással rendelkezik.

Terpenoidok[szerkesztés]

Laktucin, lakturopikrin: keserű ízű, toxikus anyagok.

Mezerin: bőrirritáló, erős szívméreg. Karcinogén (RTECS-Criteria), mutagén anyag (a Farkasboroszlán mérgező anyaga. A növény védett).

Kukurbitacin: drasztikus hashajtó. Helyi izgató, bőrvörösítő, hánytató, hashajtó, központi idegrendszeri bénító. Citotoxikus anyag.

Furokumarinok[szerkesztés]

Pszoralen: (Ficusin): fotokemoterápiás alkalmazásra használják pikkelysömör (psoriasis ellen), vizelet kiválasztást fokozó, DNS-szintézist károsító hatásuk miatt a rizikófaktoros anyagok közé sorolják.

Bergapten: rákkeltő hatása ismeretes. (IARC besorolás)

Poliacetilének[szerkesztés]

Cikutoxin (a gyilkos csomorika hatóanyaga): görcskeltő méreg, izgatja a nyúlt-velőt és a gerincvelőt. Helyileg bőr és nyálkahártya irritáló.

Kenatoxin: tiofén származék, erős méreg. Szájon át bevéve máj, vese és szívkárosodást okoz.

Savak[szerkesztés]

Oxálsav: az oxálsav fogyasztás a Ca-al Ca-oxalátot képez. A Ca-oxaluria által okozott veseelváltozások véráramlás csökkenést (oliguriát), vizeletrekedést(anuriát), vérvizelést (hematuriát) okozhat a mérgezések után 2 nappal.

Forrás[szerkesztés]

Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK Budapest 2006. ISBN 963-210-038-7
Dános B. (2006). Farmakobotanika, 3. javított kiadás, Budapest: Argumentum, 416. oldal. ISBN 9634462049.
  1. Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK Budapest 2006. Sablon:ISBN