Kertészet/Sáskák/Pusztai rétisáska
(Chorthippus oschei pusztaensis szócikkből átirányítva)
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Pusztai rétisáska]]
Pusztai rétisáska
- (Chorthippus oschei pusztaensis, Syn: -)
- Más neve(i): Osche-rétisáska
- Az pusztai rétisáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj.
- Európában honos, Szlovéniától és Kelet-Ausztriától a Kárpát-medencén és a Balkánon keresztül kb. a Krímig. Nyugat és észak felé a csinos rétisáska váltja fel. Két alfaja ismert: a Chorthippus oschei oschei Görögországban, a Chorthippus oschei pusztaensis (pusztai rétisáska) attól északra fordul elő. Magyarországon is az utóbbi alfaj él, az Alföldön gyakori, a hegy- és dombvidékeken szórványos az előfordulása.
- Az testhossza a hím esetében 13-15 mm, a nőstény 18-23 mm. Viszonylag kis termetű sáskafaj. Alapszíne leggyakrabban barnás, néha szürkés, zöldes vagy sárgás. A torpajzs élei kissé befelé hajolnak, a végükön némileg széttartanak. A hím potroha csak ritkán sárgás-narancsos árnyalatú. Hosszú csápjai alsó oldala világosabb, a végük fehéres és kifelé hajlik. A térd lehet világos vagy sötét színű is. Hátsó lábszára halvány vagy fehéres lehet. A keskeny szárnyak kb. a térdig érnek, a hímek esetében kissé túlnyúlnak rajta. Az első szárny sugárere S-formában hajlik. A nőstény szárnyának alsó szélén gyakran egy világos csík húzódik.
- Ciripelése halk, nem feltűnő. Éneke szabályos, félmásodperces strófákból áll, melyeket 2-4 másodperces szünetekkel 2-5 alkalommal ismétel. Mindegyik strófa egy feltűnően erős cirpeléssel kezdődik és hirtelen marad abba.
- Üde, nedves gyepek, rétek, kiszáradó mocsárrétek, szikesek és legelők lakója. A gyepszintben tartózkodik, a kopár foltokat kerüli.
- Kifejlett egyedeivel július elejétől októberig találkozhatunk. A nőstény a talajba rakja petéit, melyekből áttelelés után április-májusban kelnek ki a lárvák.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Pusztai rétisáska
Forrás: Magyar Wikipédia w:Pusztai rétisáska
