Kertészet/Sáskák/Közönséges tarlósáska
(Chorthippus brunneus szócikkből átirányítva)
_brunneus.JPG)
Közönséges tarlósáska
- (Chorthippus brunneus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A közönséges tarlósáska a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj. Európában, valamint Ázsia mérsékelt övi zónájában honos. Magyarországon az egyik leggyakoribb sáskafaj, mindenütt megtalálható.
- A közönséges tarlósáska testhossza a hím esetében 13-18 mm, a nőstény 17-25 mm. Kis, karcsú alkatú faj, amelyet hosszú szárnya és előrenyúló feje még inkább kihangsúlyoz.
- Alapszíne többnyire barna vagy szürkésbarna, de több színváltozata ismert (szürke, sötétszürke, zöld, sárga, vagy rózsaszín-gránát). A hím potrohának felső oldala gyakran narancsvörös, a nőstényeknél inkább sárgásbarna. Szárnyai barnák és jóval (3-5 mm) a térd mögé nyúlnak. A szárnyak a hímek esetben kb. ötször hosszabbak a szélességüknél; a nőstényeknél hatszor. A torpajzs oldallebenyei befelé nyomottak.
- Ciripelése közepesen hangos, kb. 10 méterre hangzik el. Éneke egy rövid, erős cirpelés (kb. 0,1-0,3 mp), melyet 1-2 másodperces szünetekkel 6-12 alkalommal ismétel.
- A száraz, napos, gyér növényzetű réteket, legelőket, szántóföldeket, útszéleket részesíti előnyben, városokban is előfordul. A zárt növénytakarót kerüli.
- Kifejlett példányaival április végétől októberig találkozhatunk, tavasszal az első ciripelő sáskafajok egyike. A nőstények száraz, vegetáció nélküli talajba rakják petéiket, amelyek az időjárástól függően azonnal fejlődésnek indulnak vagy áttelelnek. Meleg éghajlaton évente 2-3 nemzedéke is lehet. Szükség esetén petéi több évig életképesek maradnak. A lárvák 4-5-ször vedlenek.
Hasonló fajok
[szerkesztés]- A Ch. biguttulus-csoport tagja, nagyon hasonlít hozzá a Zengő tarlósáska és a Halk tarlósáska, amelyektől szárnyarányai, de főleg a ciripelése alapján lehet megkülönböztetni.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Közönséges tarlósáska
Forrás: Magyar Wikipédia w:Közönséges tarlósáska
