Kertészet/Sáskák/Olasz sáska
(Calliptamus italicus szócikkből átirányítva)
.jpg)
.jpg)
Olasz sáska
- (Calliptamus italicus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az olasz sáska az egyenesszárnyúak rendjéhez, és a sáskafélék családjához tartozó faj.
- Közép-Európában csak a síkságokon fordul elő, azonban az Alpok délnyugati részén akár 2000 méteres tengerszint feletti magasságig is megtalálható. Nyugat-Ázsia nyugatiabb részein és Szibériában is előfordul. Észak-Amerikába is átterjedt. Magyarországi elterjedése gyakori. Természetes élőhelyét szikes puszták, sztyeppek, száraz és félszáraz gyepek teszik ki.
- Az olasz sáska viszonylag nagy termetű, a hímek testhossza 14-25 mm, a nőstényeké pedig 20-40 mm közötti. Teste erős és robusztus, alapszíne barna, míg a hátsó lábszára vöröses árnyalatú. Az első szárnya néhány milliméterrel hosszabb a térdénél és sötét foltokkal van ellátva. A hátsó szárnya tövénél áttetsző rózsaszín árnyalat figyelhető meg. A szemei függőlegesen sávoltak.
- Képes hatékonyan repülni. Ciripelés helyett rágói összedörzsölésével ad ki halk zajt. Főleg a kétszikűeket részesíti előnyben, de a lágyszárú növényeket és fűféléket is megeszi, sőt az elhullott vagy akár élő rovarokat is elfogyaszthatja. A kifejlett példányok június végétől (déli területeken már korábban) októberig vagy novemberig fordulnak elő. A nőstény a petéket tokokba rakja, s a talaj vagy moha alá teszi le. A lárvákat leveleken táplálkozva figyelték meg.
- Az északi területeken a faj ritka lett az élőhelypusztítás miatt, amit főként a mezőgazdasági vidékek intenzív használata és az erdősítés okozott. Valamint az érintett területeken az rovarirtó szerek használata is befolyásolhatja az olasz sáska jelenlétét.
- Megfelelő élőhelyen tömeges inváziót okoz. A faj őshonos elterjedési területén a gabonafélék, a gyapot és a citrusfák komoly kártevője.[5] Magyarországon jelentős kártétele 1866-ban és 1874-1877 között volt megfigyelhető.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Olasz sáska
Forrás: Magyar Wikipédia w:Olasz sáska
