Szakácskönyv/Történelem/A fagylaltfélékről

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A fagylaltfélékről:

Recept mérete: 2546 bájt

Szakácskönyv

A fagylaltfélékről

Történelmi tudnivalók Bibliográfia 1711-1960. Eszközök Konyhatechnikai eljárások Jelmagyarázat
Nevezéktan Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Kulináris kisszótár Borszótár Egyéb italok
Régi kifejezések Konyhai Tanácsok A világ legbizarrabb ételei Gasztronómia tévedések

A fagylaltfélékről[szerkesztés]

A fagylalt, a kínaiak találmánya, már időszámításunk előtt 200 évvel készítettek jeges édességet hóból, tejből és gyümölcsökből. Az ókori görögök mézzel, gyümölcslével és borral ízesítették az Olimposzról származó, istenek eledelének tartott havat, így készítettek fagylaltot.

Hippokratész orvosságként ajánlotta betegeinek. Nagy Sándor élénkítőszerként kínáltatta körül katonái között a csaták előtt. Néró császár számára az albán hegyekből hoztak havat, majd mézzel, fahéjjal és rózsavízzel ízesítették, mandulával, datolyával díszítették.

A Római Birodalom bukásával a fagylalt is feledésbe merült. Marco Polo hozta újra divatba, amikor a 13. században ősrégi receptúrákkal tért haza Ázsiából, és a fagylaltkészítéssel kapcsolatos ismeretek Velencéből egész Európát elárasztották. Ekkor jöttek rá arra is, hogy a fagylaltkészítő edényt le kell hűteni, és így nem kell jeget keverni a masszához.

A jeges művészet forradalma[szerkesztés]

A 16. századi Olaszországban a fagylaltkészítésben forradalmi felfedezést jelentett az a megfigyelés, hogy a salétromsó hűsítő hatású. Ettől kezdve nyáron is lehetett fagylaltot fogyasztani. A hideg édesség mesterséges előállítása független lett az évszaktól és a földrajzi elhelyezkedéstől. Mindemellett a találmány főként a tehetős udvari körökre korlátozódott. A Medici Katalin és a későbbi francia király, II. Henrik esküvőjére érkező vendégek desszertként málnás, narancsos, citromos, hűs édességet kaptak. A recepteket államtitokként kezelték.

Az olaszok készítették az első fagylaltgépet 1660-ban, majd körülbelül 12 évvel később a párizsi Procope kávéház fagylaltspecialitással állt elő, így a fagylalt élvezete megszűnt az előkelőség privilégiumaként tetszelegni.

A kávéház kezdetben csak a nyári szezonban volt nyitva, és kizárólag citromfagylaltot árult, a választék csak később bővült. Az 1700-as évek végén Párizsban már mintegy nyolcvanféle fagylalt és sorbet (szorbé) közül válogathattak a vendégek.

Magyarországon a reformkorban terjedt el a fagylaltozás. Sissi királyné legjobban az ibolyafagylaltot kedvelte.


Nyíl.gif Lásd még: Fagylaltfélék