A mirtuszolaj a közönséges mirtuszból nyert illóolaj, amit általában víz- vagy vízgőz-desztillációval állítanak elő a növény leveleiből, ritkábban a fás részeiből, virágaiból, terméséből. Megjelenése sárga vagy halványsárga folyadék, illata jellegzetes, kellemes. Összetételét tekintve többféle vegyületből álló keverék, amelyben leginkább terpének, terpenoidok és fenilpropanoidok fordulnak elő.
A mirtuszolajat már az ókorban is ismerték és használták.
A mirtuszolaj sárga vagy halványsárga folyadék, mely jellegzetes, kellemes illattal rendelkezik.
A növényt vizsgáló egyik tanulmány szerint a mirtusz leveléből kivont illóolajnak friss, virágos illata van. Az éretlen gyümölcséből előállított illóolaj a levél illóolajához hasonló illattal rendelkezik. Ezzel szemben az érett gyümölcs illóolaja esetén keveredik a fanyar, terpénszerű szag és az erős eukaliptolillat.
Magyarországon forgalomba hozható gyógynövénytermékként, amely vonatkozásban a mirtuszolaj elnevezésen kívül a Myrti aetheroleum név használható.
Gyógyhatása(i): Laboratóriumi körülmények között baktériumellenes, gombaellenes, és antioxidáns hatás tekintetében változó hatékonyságot mutat. Szellemi fáradtság és reuma esetén, bőrápolásra és szagtalanításra használják. Aromaterápia során alkalmazzák szamárköhögés, hörghurut (bronchitis) és egyéb légzőszervi fertőzések kezelésére. Köptetőszerként is használják.
A mirtuszolajat felhasználják az élelmiszeriparban húsárukhoz, szószokhoz, süteményekhez, illetve fűszerezéshez és tartósításhoz. A szesziparban keserű italok és likőrök készítése során. Ezen kívül használják még az illatszeriparban, a kozmetikai iparban, valamint a gyógyszeriparban és a hagyományos orvoslásban is.
Lásd még:
