Kertészet/Tünethatározó/Tavaszi káposztalégy
(Phorbia brassicae szócikkből átirányítva)
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Tavaszi káposztalégy]]
Tavaszi káposztalégy
- (Phorbia brassicae, Syn: -)
Tápnövény
- termesztett káposztafélék és sok keresztes virágú gyomnövény (pl. pásztortáska, vadrepce).
Kártétele
- - A káposztalégy lárvái a gyökereket elfogyasztják.
- - A károsított növények a növekedésben visszamaradnak, hervadnak, súlyos kártétel esetén elpusztulnak.
- - Az idősebb növényeken a károsítás tovább folytatódik, de a már erősebb gyökérzetű növényeket a kártétel kevésbé érinti súlyosan.
- - A mélyre ültetett karalábén nemcsak a gyökeret, hanem a talajon ülő gumó alsó részét is károsítják a lárvák.
Elterjedés és gazdasági jelentőség
- Európában általánosan elterjedt faj. A káposztafélék legjelentősebb kártevője. Valamennyi káposztafélén előfordul, de a legnagyobb kártételt a karfiolon és a fejes káposztán okozza. A károsítás mértéke különösen azokon a területeken, ahol évről évre káposztaféléket termesztenek, igen súlyos. A hatásos védekezés az eredményes káposztatermesztés alapfeltétele. Ennek hiányában a káposzta tervezett tőállománya jelentősen csökken, továbbá az egymenetes betakarítás nem valósítható meg.
Fejlődés
- A káposztalégy nősténye a tojásokat a gyökér tövéhez rakja, a talajra. A lárvák kezdetben a fiatal gyökereket rágják, majd az idősebb gyökereken vájatokat készítenek, esetleg behatolnak a főgyökérbe. : A mintegy három hét alatt kifejlődő lárvák a talajban bábozódnak. A báb stádium a tenyészidőben 15–30 napig tart. Évente három nemzedéke fejlődik. A bábok telelnek át a talajban. A legyek rajzása a kora tavaszi időszakban megkezdődik, így már a palántanevelőben károsíthatnak. Az egyes nemzedékek rajzása meglehetősen elhúzódó, így a három nemzedék akár a korai, akár a később kiültetett káposztaféléket egyaránt veszélyezteti.
Ökológia és előrejelzés
- A csapadékos és egyúttal meleg időjárás kedvez az elszaporodásuknak.
- A legyek rajzása fehér színű, vizes tálcsapdákkal nyomon követhető, de a csapda anyagának azonosítása bonyolult, külön szakértelmet igényel, így gyakorlati felhasználása nem lehetséges. A nőstények tojáslerakásának kezdete a növények tövére erősített, filcből készült tojáscsapdákkal sokkal könnyebben megfigyelhető.
Védekezés
- A vetésforgó számottevően segíti az eredményes védelmet. A nagy hagyományú káposztatermesztő körzetekben a közeli területeken koncentrálódott nagy mennyiségű tápnövény fokozott veszélyhelyzetet jelent. Ezekben a térségekben különösen nehéz a káposztalégy elleni védelem. A kémiai védekezés elsősorban az imágók ellen hatásos. A legyek rajzásának megindulásakor, illetve a tojáslerakás kezdetén feltétlenül szükséges a kémiai védekezés. Az elhúzódó rajzás miatt a készítmények hatástartamától függően többszöri permetezésre van szükség.
- Az ajánlott készítmények a szerves foszforsav-észterek (diazinon, kinalfosz) és a piretroid hatóanyagok (permetrin + tetrametrin, deltametrin, cipermetrin) köréből kerülnek ki. A védekezés kritikus időszaka a palántanevelés vége, illetve a kiültetést követő egy hónap. Minden olyan termesztéstechnikai eljárás, ami gyorsítja a növények növekedését, segíti a káposztalégy elleni hatásos védelmet.
- Ha az imágók elleni védelem elmaradt, a lárvák kártételének megakadályozására diazinon hatóanyagú granulátumok használatán kívül nincs engedélyezett növényvédelmi eljárás. A káposztatermesztők a tömeges növénypusztulás megakadályozása céljából a kiültetett káposzta tövének rovarölő szeres (dimetoát) öntözésével védekeznek a káposztalégy lárvái ellen.
Magyar Wikipédia:Tavaszi káposztalégy
Forrás: Magyar Wikipédia w:Tavaszi káposztalégy
.