Kertészet/Tünethatározó/Palántadőlés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 6278 bájt

Kertészet

Palántadőlés

Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek
Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők




Palántadőlés
(', Syn:-)


(Gombabetegség)

Március első hetében már mindenki elkezdi a magok vetését, amelynek az egyik legnagyobb ellenség, a palántadőlés.

Az otthoni palántanevelésnél a legtöbben a palántadőlés megjelenésétől félnek. Ez az a gombabetegség, amely a legtöbb palántát képes elpusztítani, szinte az összes palántanevelő földben jelen lehet a kórokozó gombacsalád valamelyike és a legvédtelenebb korukban éri őket. A növények a csírázástól a két lombleveles korukig a legérzékenyebbek rá, de helytelen nevelési körülmények között később is felléphet.

A megjelenésekor a növény föld közelében lévő szárrészén a szövetek megpuhulnak, előbb áttetszővé válnak, szürkülnek, majd megfeketednek, elhalnak és a növény eldől. A csíranövények kelése után a szikleveles kortól a 4-6 leveles palántakorig fejlődnek ki.

Jellegzetes tünete

a palánták gyökérnyaki része üveges lesz, elvékonyodik, meggyengül, a kis növénykék a talajra borulnak, a szártő barnán elhal. A palántapusztulás foltokban alakul ki a megjelenésnek, hogy a szövetek sötétednek és a növény nem fejlődik.

A palántadőlés előidéző körülmények:

- Túl sűrű vetés,
- Állandóan túl vizes talajfelszín,
- Párás, befülledt levegő,
- Nem kellő megvilágítás,
- Fertőzött mag,
- Fertőzött föld,
- Levegőtlen, tömör talaj.

Megelőzése[szerkesztés]

A talaj, amit alkalmazunk szinte biztosan tartalmazza valamilyen formában a gombákat. A vetéshez felhasznált földet inkább tegyük levegőssé, áteresztővé, mégpedig ¼, ⅓-ad mennyiségű homok és/vagy perlit hozzákeverésével. De akármilyen ásványi porral is lazíthatjuk. A felhasznált magot 2-3 óráig áztathatjuk kamilla és fokhagyma lébe csávázásként. Majd a vetést ezzel a lével és 1,5%-os Bordói-lével öntözzük be. A kelésig tartsuk nedvesen a talajt, de ne legyen tocsogósan vizes.

Ha a magokat túl sűrűn vetettük, akkor feltétlen tűzdeljük át őket poharakba, vagy legalább egy másik ládába 4-5 cm-es tőtávolságra. A sűrű vetés miatt meg fognak nyúlni a növények, és gyengébbek lesznek. Kelés után a növényeknek (főleg a paradicsomnak) kb egy hétig amúgy is alacsonyabb a hőigénye, így 5 C fokkal csökkenteni kell a hőmérsékletüket. Majd tűzdelés után újra melegebbet kívánnak.

A túlzott gondoskodással is több kárt okozhatunk, főleg az öntözéssel. Nem szabad a talajnak állandóan vizesnek lennie. A felszínt nem locsolom felülről, alulról a tálcában öntözök, elég egy héten egyszer, legfeljebb kétszer. Csak akkor öntözöm felülről, ha valamilyen növényi ázalék levet használok, de ez a mennyiség is növényenként kb. egy műanyag kupaknyi. Ezek a levek: csalán és kamillalé, áztatott fokhagymalé. Igyekezzünk a növényeknek megfelelő fényt biztosítani. Segíthet nappal egy villanyégővel történő pórvilágítás is, amit 50-70 cm-re föléjük lógatunk. Vannak különféle színhőmérsékletű neoncsövek is erre a célra.

Időnként, és ahogy nőnek egyre többször szellőztessünk. Szobában lévő fólia szekrényben nevelt növényeinknél rendszeresen szellőztessünk, két lombleveles korban már ne legyen zárt a nevelő. Itt ugyanis a keletkező párás levegő kedvez a gombák szaporodásának.

Ha mégis előfordul a fertőzés, akkor tűzdeljük át, vagy ültessük át a nem fertőzött növényeket másik földbe és öntözzük be réztartalmú szerrel. A fertőzött növényeket és földet távolítsuk el. Ha igyekszünk ezeket a módszereket betartani, elkerülhető a betegség előfordulása.

Vegyszeres védekezés[szerkesztés]

A dazomet hatóanyagú Basamid G, a metám-ammónium hatóanyagú Ipam 40, a metam-natrium hatóanyagú Nemasol 510 a talajban lakó kártevők, fonálférgek, gomba kórokozók, gyommagvak ellen hatásosak.

A fosztiazet hatóanyagú Nemathorin 10 G-t a fonálférgek ellen, míg az oxamyl hatóanyagú Vydate 10 G-t a fonálférgek és talajlakó kártevők ellen alkalmazhatjuk.

Csak rágó szájszervű kártevők ellen hatásos a fenitrotion+malation hatóanyagú Buvatox 5 G vagy Galition 5 G talajfertőtlenítő, amit a talajba kell dolgozni.

Talajlakó gombák ellen a thiram (TMTD) hatóanyagú Perthiram 500 SC és Pol-Thiuram, a kaptán hatóanyagú Captan 50 WP gombaölő szereket lehet alkalmazni. A Coniothyrium minitans parazita gombát tartalmazó biológiai gombaölő szer, a Koni WG a Sclerotinia sclerotiorum polifág gomba elleni ölő hatása bizonyított.

A Fusarium gombák és a palántadőlést előidéző számos kórokozó faj elleni védelemben eredményesen alkalmazhatjuk a Streptomyces griseoviridis baktériumot tartalmazó Mycostop biopreparárumot. A propampkarb hatóanyagú Previcur 607 SL és Proplant csak a talajlakó Phytophthora-fajok ellen hatnak, a többi gomba ellen nem.



Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


Növények
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Tünethatározó
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Madarak
Emlősök
Növényvédő szerek
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Teendők a kertben
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Palántadőlés témájú médiaállományokat.