Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Szitakötők/Déli szitakötő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2894 bájt

Kertészet

Déli szitakötő


Déli szitakötő
Hím déli szitakötő
Nőstény
Déli szitakötő
(Crocothemis erythraea, Syn: -)
Más neve(i): -


A déli szitakötő a laposhasú acsafélék családjába tartozó, Afrikában, Délnyugat- és Dél-Ázsiában, valamint Dél- és Közép-Európában elterjedt szitakötőfaj.
A déli szitakötő testhossza 40–45 mm, szárnyfesztávolsága 65–70 mm között van. Hímje jellegzetes külsejű, szinte összetéveszthetetlen, egész teste, beleértve a szemeit, fejét és lábait, élénkvörös színű. A szín intenzitása függhet a környezet hőmérsékletétől, a Közép-Európában fejlődött példányok néha inkább vörösbarnák. Potroha viszonylag széles, lapított. Szárnyai első erei is vörösesek, minden szárnya tövében széles sárga-vörösbarna folt látható. Szárnyjegye halvány- vagy narancssárga.
A nőstény sokkal kevésbé feltűnő, halvány sárgásbarna. Szemei felül halványbarnák, alul palakékek. Szárnyai tövében kevésbé feltűnő sárga folt található. Tora felső elülső része halványsárgás, amit oldalt két sötétebb sáv keretez.
A hímet egyes Sympetrum-fajok, mint az alföldi szitakötő vagy az atkás szitakötő hímjével lehet összetéveszeni, de testalkata szélesebb, színe élénkebb vörös és egész teste egyszínű.
Észak-Afrikában gyakori, de kisebb-nagyobb populációi egész Afrikában megtalálhatóak. Előfordul a Közel-Keleten és Délnyugat-Ázsiában. Az Indiai-félszigeten a Himalája környékén található meg: Észak-Indiában, Nepálban és Nyugat-Bengálban. Gyakori faj a mediterrán térségben, de lárvái Közép-Európában is áttelelnek. Az utóbbi években az éghajlat melegedésével észak felé terjed, kóborló példányait Hollandiában is viszonylag nagy számban megfigyelték. Magyarországon főleg a síkvidékeken lehet találkozni vele.
Lárvája a sekélyebb, gyorsan átmelegedő, növényzettel szegélyezett kisebb-nagyobb tavakban, holtágakban, bányagödrökben él. Melegebb éghajlaton (már Dél-Európában is) évente két generációja is kifejlődik és ott szinte bármilyen állóvízben (vizesárkokban, rizsföldön) megél. Június és szeptember között repül. A párzás a levegőben történik és néhány másodperc alatt lezajlik. A nőstény ezután potroha végét a vízbe mártva rakja le petéit.
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Déli szitakötő

A Wikimédia Commons tartalmaz Déli szitakötő témájú médiaállományokat.