Kertészet/Szitakötők/Lápi acsa
< Kertészet | Szitakötők
Lápi acsa
- (Aeshna isoceles, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Védett rovar! - Eszmei értéke:5 000,- Ft. (2016.)
- A lápi acsa a karcsú acsafélék családjába tartozó, főleg Dél- és Közép-Európában elterjedt szitakötőfaj.
- Eredetileg mediterrán faj: főleg Dél- és Közép-Európában, valamint Észak-Afrikában gyakori. Szórványosan észak felé is megtalálható: Skandináviában Gotland szigetén, a Brit-szigeteken Norfolk mocsárvidékén is honos. Magyarországon országszerte előfordulhat.
- A lápi acsa testhossza 62–72 mm, szárnyfesztávolsága 93 mm körüli. A hímek és nőstények nagyon hasonlítanak. Tora és potroha barna, szemei zöldek. A szárnyak színtelenek, csak a hátsó szárny tövében látható egy keskeny sárga sáv. Fő szárnyerei feketék, szárnyjegye világosbarna. A potroh második szelvényén jellegzetes, sárga, háromszögletű folt figyelhető meg.
- Hasonlít hozzá a nagy acsa (Aeshna grandis), de annak szárnyai sárgás-bronzos árnyalatúak, hímjénél a szemek kékek és a potroh tövében élénkék folt látszik. Összetéveszthető a hasonló méretű, barna nyerges szitakötővel (Anax ephippiger) is; annak szemei barnák és a hím potrohának tövén feltűnő kék folt található.
- Lárvája dús növényzetű, lápos, mocsaras állóvizekben, tavacskákban, esetleg lassan áramló csatornákban él, ahol a parton a fák vagy a bozótos az imágók részére is kellő vadászterületet biztosítanak. Nagyobb mocsarakban (Fertő tó, Kis-Balaton, Kolon-tó) tömeges is lehet. Az imágó május végétől augusztus közepéig repül. Párzás után a nőstény egyedül rakja le petéit a vízinövényekre. A lárva két évig fejlődik. A vízszennyezést nehezen viseli.
- Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.
Forrás: Magyar Wikipédia: Lápi acsa
